„Portugália himnusza” változatai közötti eltérés

Az '''A Portuguesa''' [[Portugália]] [[nemzeti himnusz]]a.

 

Hazafias érzelmű indulóként született, válaszul [[Nagy-Britannia]] [[1890]]-es [[ultimátum]]ára amelyben azt követelte hogy a portugál katonai erők hagyják el az [[Afrika]] déli részén fekvő, [[Angola]] és [[Mozambik]] között található sávot. Portugália az [[1880]]-as évektől kezdve, amikor elindult a versengés Afrika gyarmatosító célú meghódításáért és felosztásáért, jogot formált erre a mai [[Zambia]], [[Malawi]] és [[Zimbabwe]] helyén lévő területre. Célja volt ugyanis hogy Afrika keleti és nyugati partján már létező két gyarmatát szárazföldön köthesse össze, azonban igényével összeütközésbe került a [[Brit Birodalom]] saját gyarmatosító törekvéseivel.

 

A portugál kormány a háborús fenyegetés, politikai elszigeteltsége és nem utolsósorban mélyponton lévő gazdasága hatására végül elállt igényétől, engedve az ultimátumnak. Ez a lépés tovább növelte [[I. Károly portugál király]] és az uralmon lévő [[monarchia|alkotmányos monarchia]] népszerűtlenségét, amelyet a meghátrálás miatt érzett megaláztatásért okolt a társadalom egy része, támogatókat nyerve az 1880-as évektől kezdve szárnyat bontó majd egyre erősödő republikánus mozgalomnak.

 

A nép körében érezhető általános felháborodás ihlette meg Henrique Lopes de Mendonçá-t aki 1890-ben megírt költeményében buzdítja honfitársait "Harcra a Szülőföldért" (Pela Pátria lutar), dicsőítve az ország múltját, amikor az jelentős tengeri hatalomként [[XV. század|XV.]] és [[XVI. század]]i felemelkedésével és tengerjáró felfedezéseivel "Új világokat adott a világnak!" (Deu mundos novos ao mundo!). Az ''A Portuguesá''-t Alfredo Keil zenésítette meg és a pergő ritmusú induló hamar népszerű lett az elégedetlen tömegek körében, akik a kormány engedékeny politikáját lealacsonyítónak érezték.

1891. január 31-én, az elégedetlenség nyomán [[Porto|Portóban]] polgári és katonai zendülés tört ki az uralkodó rendszer ellen, ahol a dallamra utcákra vonuló köztársaságpártiak nemzeti himnuszként tekintettek. A felkelést vérbe folytják, és az ''A Portuguesá''-t betiltják. 1910. október 5-én újabb forradalom tör ki amelynek ezúttal sikerül megdöntenie a monarchiát és kikiáltják a Portugál Köztársaságot. A megalakuló ideiglenes kormány az ''A Portuguesá''-t teszi meg himnusznak melyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1911. június 19-én hivatalosan nemzeti jelképként ismer el. Ezen a napon fogadják el a nemzeti lobogót is.

 

A zenében tisztán felismerhető a francia nemzeti himnusz, a szintén forradalmi jelképként született [[Franciaország himnusza|La Marseillaise]] hatása. (Lásd [[francia forradalom]])

 

Az ''A Portuguesá''-nak eredetileg más értelmű volt néhány sora, és maga a dallam is átesett néhány változáson. Az a sor amelyik ma úgy kezdődik a refrénben hogy "Contra os canhões…" (az ágyúk ellen…) az eredeti költeményben még úgy szólt hogy "Contra os Bretões…" (a Britek ellen…).

 

A himnusz három, szerkezetileg egyforma részből áll. Az első négysoros ABAB keresztrímes versszakot egy négysoros ABBA ölelkező rímes versszak követi, majd minden részt egy ötsoros, ABABB rímképletű refrén zár. Hivatalos alkalmakkor a himnusz három részéből csupán az elsőt adják elő, a többi két rész gyakorlatilag ismeretlen.

 

Az ''A Portuguesá''-t olyan hivatalos állami, civil vagy katonai események és ünnepek alkalmával adják elő, ahol a haza, a nemzeti lobogó vagy a köztársaság elnöke előtt tisztelegnek. Külföldi állami vezetők fogadásakor az allami protokoll reszet kepezi a nemzeti himnusz előadása, a képviselt ország himnuszának meghallgatása után.

 

 

1.

 

Nação valente e imortal,<br>

Levantai hoje de novo<br>

Que há-de guiar-te à vitória!"

 

 

"Às armas, às armas!<br>

Contra as injúrias da sorte."

 

1.

 

That shall lead you on to victory!"

 

 

"To arms, to arms<br>

That keep us, and hold us,<br>

Against the injuries of luck."

 

== Külső kapcsolatok ==