Az antiszemitizmus (szemita-ellenesség), antiszemita előítélet (németül ''"antisemitische Vorurteile"'') kifejezést [[1860]]-ban használta először [[Moritz Steinschneider]] zsidó tudós ([[Leopold Zunzc]]al együtt a modern zsidó tudomány alapítója), mikor Ernest Renan „antiszemita előítéleteiről” beszélt. A kifejezés [[1865]]-ben már szerepelt a porosz nagylexikonban. [[1873]]-ban használta először [[Wilhelm Marr]] újságíró az antiszemitizmus kifejezést a zsidógyűlölet helyett.
==A fogalom a magyar irodalomban==
{{idézet 2|"Legrokonabbnak az összes volt és lehető magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihályt érzem magamhoz, akibe szintén befolyt, ha igaz, egy kis szemitaféle vér. Őrülten más világ a világom, mint amit, ha esetleg akármilyen nációba születtek volna bele, eltitkolhatnék mások elől. Magyarországon, ahol a kivétel szinte olyan sűrű, mint az utálatos, durva, ázsiai köznapiság és útszéliség, nagy, nagy csapás ez. Ázsiában az én fajtám második rendű fajta volt, amely nem juthatott el se az ópiumhoz, se a komoly Nirvánához, miként nem jutott el Laocéhoz, sem ahhoz a nagy kultúrához, melynek a krisztusi kultúra csak beteg árnyéka.
Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért."|[[Ady Endre]]: A magyar Pimodán}}
