„A hidrogén izotópjai” változatai közötti eltérés

A '''³H''' vagy ''[[trícium]]'' magja egy protont és két neutront tartalmaz. Radioaktív, [[béta-bomlás|β^&minus;‒ bomlással]] 12,32 év felezési idővel hélium-3-má bomlik.<ref name="Miessler">Miessler GL, Tarr DA. (2004). ''Inorganic Chemistry'' 3rd ed. Pearson Prentice Hall: Upper Saddle River, NJ, USA</ref> A trícium kis mennyiségben megtalálható a természetben, a légköri gázok és a kozmikus sugárzás kölcsönhatásában keletkezik. A nukleáris fegyverkísérletek során is szóródott ki trícium. Felhasználják a termonukleáris fúziós fegyverekben, geokémiai izotópos nyomjelzőként <!--and specialized in [[self-powered lighting]] devices-->. A tríciumot régebben rutinszerűen alkalmazták kémiai és biológiai nyomjelzéses vizsgálatokban radioaktív nyomjelzőként (ezirányú felhasználása ma már kevésbé gyakori). A D-T [[magfúzió]] fő üzemanyaga a trícium és a [[deutérium]]. A nagy hőmérsékleten lejátszódó reakció során a magok ütköznek és összeolvadnak, a végtermék magok és a kiindulási állapot közötti tömegkülönbség pedig energia formájában felszabadul.

A '''⁴H''' a hidrogén rendkívül instabil izotópja. Magja egy protonból és három neutronból áll. Mesterségesen állították elő, trícium céltárgy gyorsított deutérium magokkal történő bombázásával.<ref name="Ter-Akopian">Hydrogen-4 and Hydrogen-5 from t+t and t+d transfer reactions studied with a 57.5-MeV triton beam, G. M. Ter-Akopian et al., ''Nuclear Physics in the 21st Century: International Nuclear Physics Conference INPC 2001'', ''American Institute of Physics Conference Proceedings'' '''610''', pp. 920-924, {{doi|10.1063/1.1470062}}.</ref> Ebben a kísérletben a trícium magok befogták a gyorsan mozgó deutérium magok neutronját. A hidrogén-4 jelenlétére a kibocsátott protonok detektálásával következtettek. [[Atomtömeg]]e 4,02781 ± 0,00011.<ref>[http://www.nndc.bnl.gov/amdc/web/masseval.html AME2003 atomic mass evaluation], Atomic Mass Data Center. Accessed on line November 15, 2008.</ref> Neutronkibocsátással bomlik, felezési ideje (1,39 ± 0,10)·10^{&minus;22‒22} másodperc.<ref name=nubase2003>p. 27, [http://amdc.in2p3.fr/nubase/Nubase2003.pdf The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties], G. Audi, O. Bersillon, J. Blachot, and A. H. Wapstra, ''Nuclear Physics A'' '''729''' (2003), pp. 3–128.</ref>

}}</ref> Ebben a kísérletben az egyik trícium befogja a másik mag neutronjait, így egy protonból és négy neutronból álló mag keletkezik. A fennmaradó proton detektálható, ebből lehet következtetni a hidrogén-5 jelenlétére. Ez a mag két neutron kibocsátásával bomlik, felezési ideje legalább 9,1·10^{&minus;22‒22} másodperc.<ref name=nubase2003 />

A '''⁶H''' három neutron kibocsátásával bomlik. Felezési ideje 3·10^{&minus;22‒22} másodperc. 1 protonból és 5 neutronból áll.

===Pozitrónium (Ps vagy e⁺e^&minus;‒)===

=== Müonium (Mu vagy µ⁺e^&minus;‒)===

A '''müonium''' részecske egy antimüonból (a müon pozitívan töltött [[antirészecske|antirészecskéjéből]]) és egy elektronból álló egzotikus atom,<ref name="Gold">{{GoldBookRef|title=muonium|url=http://goldbook.iupac.org/M04069.html}}</ref> a Mu vagy µ⁺e^&minus;‒ szimbólummal jelölik. A müon 2 µs élettartama alatt a müonium vegyületbe léphet, mint pl. a müonium-klorid (MuCl) vagy nátrium-müonid (NaMu).<ref name="iupac">[http://www.iupac.org/publications/pac/2001/pdf/7302x0377.pdf Names for muonium and hydrogen atoms and their ions] iupac.org ([[Portable Document Format|PDF]])</ref>

| 1,39(10)·10^{&minus;22‒22} s [4,6(9) MeV]

| >9,1·10^{&minus;22‒22} s ?

| 2,90(70)·10^{&minus;22‒22} s [1,6(4) MeV]

| 2&minus;2‒#

| 2,3(6)·10^{&minus;23‒23}# s [20(5)# MeV]

* A „Tank hydrogen” ²H tartalma egészen 3,2·10^&minus;5‒5 részig (móltört) lecsökkenhet.