„Városszalónak” változatai közötti eltérés

[[1271]]-ben ''castrum Zlolymuk'' néven említik először. Vára a Fehér-patak völgyében emelkedő sziklára 12. – 13. században épült, először a Kőszegieké volt. [[1289]]-ben Albert osztrák herceg foglalta el, [[1327]] után került királyi kézbe. [[1445]]-ben [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] foglalta el és [[1446]]-ban kapitányának, Baumkirchner Andrásnak adta birtokba. A település [[1463]]-ban vásártartási jogot és vámmentességet kapott. [[1529]]-ben és [[1532]]-ben török támadás érte, [[1605]]-ben Bocskai hadai pusztították. A [[15. század]]ban pompásan kiépített erődítmény az [[1574]]-es átépítéssel nyerte el mai formáját. [[1648]]-ban osztrák zálogból visszakerült [[Magyarország]]hoz, ettől kezdve Batthyány birtok lett. [[1705]]-ben [[Bottyán János|Vak Bottyán]] ide szorította be a [[szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc)|szentgotthárdi csatában]] vereséget szenvedett [[Hannibal von Heister]]t. A városfalak maradványai még láthatók. Határában a Fehér-patak völgyében [[andezit]]et, [[kalkopirit]]et bányásztak. [[1910]]-ben 1046, többségben [[németek|német]] lakosa volt, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. A 20. század végén Városszalónakon alakult meg az [[Európai Béke Egyetem]] (EPU) és Békefenntartó-képző Központ. A várban pedig az [[Európai Békemúzeum]] került berendezésre. Az [[egyetem]] soknemzetiségű diákságát fogadja a modern Haus International. A régi [[zsinagóga|zsinagógában]] pedig az egyetem [[könyvtár]]a kapott helyet.