„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

Különösen erős szemrehányásokat tett Czibak püspök a királynak, aki Gritti idegen származásától eltekintve, komolyan aggódott, hogy a kormányzó veszélyes lehet Szapolyaira nézve. Az országnagyok az [[1530]]. [[december 30.|december 30]]-án kiállított hűséglevélbe készek lettek volna ellenszegülni a kormányzó személyének, de az egy nappal később véglegesített változat ezt a kitételt nem tartalmazta.
 
Gritti közvetítőként lépett fel Ferdinánd és Szapolyai között, de az [[1531]]. [[október 4.|október 4]]-én [[PosenPoznań|Posenban (Poznań)]]ban tartott tárgyalásokon nem tudtak megegyezni, bár Lengyelország és [[Szászország]] indítványt tett a béke tényleges megteremtésére, amely helyeslésre talált a jelenlevők részéről. Itt próbált Gritti a [[Habsburg-család|Habsburgok]] felé közeledni első ízben, melyhez Laszkyt is bevonni szándékozott. A lengyeleket is a maga részére kívánván állítani, ennek megfelelően kapcsolatba lépett [[Stanisław Kosztka]] ügynökkel, két [[Bajorország|bajor]] herceggel, valamint [[Mikołaj Minkwitz]], a szász udvarnál szolgáló lengyel lovaggal. Levélben kérte fel ugyanakkor [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen pápát]], hogy lépjen fel közvetítőként a felek között.<ref>A Ferdinánddal való közösségről korábban már lemondott, mert jövedelmezőnek találta a Szapolyai által nyújtott lehetőségeket.</ref>
 
A poseni tárgyalások után vélvén, hogy kiterjedt hatalommal bír, hozzálátott, hogy néhány ellenfelét félreállítsa az útból. Elsőként az ellenségének számító [[Ártándy Pál]]t, és testvérét Balázst börtönbe vetette, azzal gyanúsítva őket, hogy összejátsszanak az osztrákokkal. A két foglyot aztán ítélet nélkül kivégezték. Von Roggendorffal egy fegyverszünetet kötött [[Visegrád]]on, melyhez nem kérte előzetesen a szultán véleményét, de bízott abban, hogy utólag rááll.<br>