„Gyilkos-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
|||
1. sor:
{{coor title dms|46|47|16|É|25|47|10|K|type:landmark_region:RO}}
{{Tó infobox
| név = Gyilkos-tó
10 ⟶ 9 sor:
| lefolyások = [[Békás-patak]]
| vízgyűjtő =
| országok = {{zászló|Románia}} [[Románia]]
| tó hosszúság =
| tó szélesség =
| terület =
| átlagos mélység =
| maximális mélység = 9,7
| térfogat =
| parthossz = 2,8
| magasság = 980
| szigetek =
| települések = [[Gyilkostó]]
}}
{{egyért2|a tóról|Gyilkostó}}
A '''Gyilkos-tó''' ({{ny-ro|Lacul Roşu}}, régi magyar nevén: ''Veres-tó'') egy természetes [[torlasztó]] a [[Hagymás-hegység]]ben, a [[Keleti-Kárpátok]]ban, [[Hargita megye]]
==
[[Fájl:Lacul Rosu 092.jpg|left|thumb|250px|A Gyilkos-tó vízéből fenyőcsonkok állnak ki, amelyek az egykori fenyőerdő maradványai]]
[[1837]] nyarán a keletre fekvő [[Gyilkos-kő]] (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a [[Nagy-Cohárd|Cohárd]] dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az [[1838]]. [[január 11.|január 11-i]] [[földrengés]]sel hozzák kapcsolatba.
A tavat először [[1859]]-ben mérte fel Herbrich Ferenc, számításai szerint területe 56 katasztrális hold (32 hektár). Az [[1955]]-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m, víztömege 680 084 m<sup>3</sup>, legnagyobb mélysége 10
[[1968]]-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül [[2080]]-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.
== Legendája ==
Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást.
41. sor:
Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.
==
<references />
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Lacul Roşu}}
* [http://www.cchr.ro/jud/turism/hun/3/34/34gyilkosto.html Gyilkos-tó] (rövid leírás, keletkezés)
| |||