„Poprádi-tó” változatai közötti eltérés

[[Kép:PopradskéPopradzki plesoStaw a5.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|250px|A Poprádi-tó]]

A[[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Magas-Tátra]] déli oldalán, a [[Menguszfalvi-völgy]]ben, az [[Omladék-völgy]] torkolata előtt, az erdőhatáron, az [[Oszterva]] délnyugati letörése alatt, délre a [[Poprádi-csúcs]] (''Kopki'') erdővel borított kiágazásától, 1494 m[[méter]]es tengerszinti magasságban található a '''Poprádi-tó'''. Az ötödik legnagyobb tátrai [[tó]] területe 2,19 [[hektár]], mélysége 16 m. Kedvelt pihenőhely.

A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert [[Poprád]] határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a [[Krupa-]] patak, amely a Poprádi-tóból ered, a [[Poprád-folyó]] egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval.

A Poprádi-tó elnevezéssel ''Poppersee'' [[német nyelv|német]] alakban már [[Frölich Dávid]] [[1644]]-ben Ulmban[[Ulm]]ban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen [[idősebb Buchholtz György]] írta le 1719-ben. [[Bél Mátyás]] 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a [[Magas-Tátra]] D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (''Kleiner Fischsee'') vagy Poprádi-Halastónak (''Poprader Fischsee'') nevezték inkább.

A XIX[[1870-es évek|19. század hetvenes éveiben]] gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (''Mengsdorfer See'', ''Mięguszowiecki Staw'') is , ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.

[[1879]]-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett.