„Logikai grammatika” változatai közötti eltérés

 
'''Korollárium''' - ''Egy általános osztályelmélet nyelvét sem lehet típusok megkülönböztetése nélkül ellentmondásmentesen felépíteni. (Nota bene, [[halmazelmélet]]et lehet, de a halmazelmélet nem tekinthető az osztályok általános elméletének.)''
 
== Funktortípusok ==
 
A nyelvi elemek kategóriákba sorolásával kapcsolatban általánosságban leszögezhetjük, hogy három alaptípus létezik:
* név – alapfogalom, zárt elem,
* mondat – alapfogalom, zárt elem
* funktor – olyan nyelvi elem, mely nem név és nem mondat, tehát nem zárt hanem kitölthető az előbbi kettővel.
A legbonyolultabb szerkezetűek a funktorok. Az egyszerűség kedvéért szorítkozzunk az ''extenzionális funktor''okra, melyek olyanok, hogy bemeneteik faktuális értékei meghatározzák a kimenetük faktuális értékét (amelyekre ez nem teljesül, azt ''intenzionális funktor''nak nevezzük). Célszerű a neveket és a mondatokat 0-bemenetű funktoroknak tekinteni, ezeket az alaptípusokat így jelöljük:
* <math>o\,</math> (omikron) – mondatok
* <math>\iota\,</math> (iota) – nevek
a valódi (bemenettel rendelkező) funktorok
* <math>\alpha(\beta)\,</math> – típusú, amennyiben bemenetei a (&#946;) típusba, kimenete az &#945; típusba tarozik.
'''Példák.''' Egy egyváltozós predikátum <math>o
(\iota)\,</math> típusú, a kétváltozós <math>o(\iota)(\iota)\,</math> , a háromváltozós o(&#953;)(&#953;)(&#953;) ... típusú. Egy egyváltozós mondatfunktor o(o), kétváltozós o(o)(o), háromváltozós o(o)(o)(o) ... típusú. Egy egyváltozós névfunktor &#953;(&#953;), a kétváltozós &#953;(&#953;)(&#953;)
, ... típusú. A vagyes funktorok közül például a főnévi igenév &#953;(o(&#953;)) típusú (tehát egyváltozós predikátumból csinál nevet), a melléknévi jelzők o(&#953;)(o(&#953;)) típusúak.
 
== [[Ontológia]]i vonatkozások==