„Fernand Léger” változatai közötti eltérés

[[1914]]-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. [[1916]]-ban [[Verduni csata (1916)|Verdunnél]] gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger [[1918]]–[[1919|19]]-ben ipari elemeket alkalmazott (fogaskerekeket, hajókat, hengereket), de emberi alakokat is szerepeltetett képein (''„Korongok”'', ''„Város”''). Képein nem a tényleges látványt ábrázolta, hanem az elemeket öntörvényűen, sajátos rendszerbe szervezve fogta össze. Képei statikusak, formái mozdulatlanok, de az ember hangsúlyozottan van jelen (''„Mozdonyvezető”'', 1920; ''„A nagy uzsonna”'', 1921.). [[1919]] decemberében megnősült, felesége ''Jeanne-Augustine Lohy''. A következő évben találkozott [[Le Corbusier]]-vel, akivel életre szóló barátságot kötött. Az [[1923]]–[[1924]]-es évek igen mozgalmasak voltak számára: kísérleti animációs filmet rajzolt, majd ''Dudley Murphy'', ''George Antheil'' és [[Man Ray]] közreműködésével futurisztikus filmet készített ''„Ballet Mécanique”'' (Mechanikus balett) címmel. ''Amédée Ozenfant'' kubista festővel összefogva festészeti szabadiskolát indított, amiben ''Alexandra Exter'' és ''Marie Laurencin'' is segítségére voltak.