„Répcevis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szlávok –> szláv népek |
||
26. sor:
[[Kép:A Répce folyó Répcevisnél.jpg|265px|left|thumb|A Répce]]
Répcevisen a régészeti ásatások során került elő két lakóverem, amiket [[Nováki Gyula]] régész tárt fel a volt téglagyári agyagveremben. Az egyik a korai [[vaskor]]ból, K.re. 800-500 közötti időkből származik. Egyszerű, földbe vájt gödör, középen nyílt tűzhely maradványa, felette nyeregtető lehetett, de ez teljesen elpusztult már. Benne edénytöredékek és állatcsontok voltak. A lelet a hallstatti kultúrához köthető, ekkor illír nyelven beszélő népek lakhattak itt, akiket Kr. e. 400 táján a [[kelták]] szorítottak ki a vidékről. A másik lakóverem ettől 100 méternyire volt, jóval fiatalabb időkből, az [[avarok|avar]]-[[
A Vis névről is arra következtethetünk, hogy a település már a honfoglalás előtt létezett. A „Vis” szó szláv eredetű, magyarul „felső”-t je-lent. Vis első említése [[1225]]-ben történt. [[1370]]-ben az oklevélben Káptalanvis és Nemesvis már külön szerepelt.''' Nemesvis''' nemesi családok birtokában volt. '''Káptalanvis''' földesura az egész úrbéri korszakon keresztül a győri káptalan. Az egyes kisgazdaságok területe eléggé kicsi volt. [[1767]]-ben kiadják a hegytörvényt a káptalanvisi szőlőkre. [[1879]]-ben újabb hegytörvényt adnak ki. Itt a szőlősben az időjárás védőszentjeinek, [[Szent János és Pál]] ókeresztény vértanúknak szobra áll, a szőlősgazdák különösen jégverés ellen kérték közbenjárásukat. 1738 körül a szűkös telki állomány kiterjesztésére megindult némi erdőirtás.
| |||