„Medresze” változatai közötti eltérés

20 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Bottal végzett egyértelműsítés: Szeldzsuk –> Szeldzsuk Birodalom
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Török –> török nyelv)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Szeldzsuk –> Szeldzsuk Birodalom)
[[Fájl:Samarkand-Registan.jpg|thumb|300px|Medreszék a Registan téren az 1800-as évek végén. [[Szamarkand]], [[Üzbegisztán]]. ]]
[[Fájl:Oktatási központok15sz.jpg|thumb|300px|Fontosabb [[Iszlám]] oktatási központok a 11-15. században ]]
Az első medreszéket [[Nizám al-Mulk]] [[Szeldzsuk Birodalom|szeldzsuk]] nagyvezír hozta létre alapvetően politikai célzattal. Nizám valódi államférfi volt, <ref>Pragmatikus, józan elveit, vallási és politikai nézeteit ''Szijászatnáme'' („A politika könyve”) című művében foglalta össze.</ref> és a ''hanafita'', illetve a ''sáfíita'' jogi iskola szigorú [[szunnita]] elveit részesítette előnyben <ref>A vallásjog legfőbb iskolái a hanafita, hanbalita, shafíita vagy málikita voltak.(→[[Iszlám#Szunnita irányzatok|Szunnita irányzatok]])</ref>, ezért harcot vívott a [[Fátimida-dinasztia|fátimida]] [[síiták]] és más eretnekségek ellen is. A nagyszeldzsuk birodalom hatalmának alapját a jog képezte (''„madzhab”''), és csak másodsorban a vallás. A szunna így egyfajta állami ideológia szerepét töltötte be.
 
Nizámot az egységes és központosított államvallás eszménye vezérelte. Az állam és vallás szoros összefonódása Nizám szerint a ''szeldzsukok'' uralmát hosszú távon fenntartja és legitimálja. A síita befolyás ellensúlyozására, szükségesnek tartotta olyan oktatási központok kialakítását, ahol a szunnita tanok átadása és értelmezése a kor elismert tudósainak közvetítésével történik. Kezdetben ezeket az intézményeket, alapítójuk után, „nizámíják”-nak is nevezték.
117 228

szerkesztés