„Alsó-Egyiptom” változatai közötti eltérés

:
(:)
Az ország nevének eredetét nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a görög Aigyptos szó eredetileg a folyamra vonatkozott, de később átterjedt az ország lakóira; a folyam pedig a Neilos nevet kapta. Az egyiptomiak magukat „Kent”-nek, fekete országnak nevezték. Így különböztették meg magukat a [[Nílus]] termékeny völgyét a „ta deser”-től, a vörös országtól; ahogy az arábiai sivatag fennsíkjait nevezték. Saját magukat „rometu”-nak embernek, vagy „rometu-en-kemt” a fekete ország lakóinak nevezték. Folyamukat „Hapi”-nak hívták. Több elnevezéssel is illették az országot. Ezek közül az egyik legrégebbik a Tamera, vagyis „az árvíz országa”. Az újabb feliratok a „szikomóra” országának, a „szent szem országának” nevezik. A sémi népek „mucur”-nak, vagy „micr”-nek ([[héber]]ül: „micraim”-nak hívták Egyiptomot. Az arabok mind a mai napig „mazr”-nak vagy „mizr”-nek nevezik az országot.
 
== A Nílus szó eredete: ==
A Neilos szót az ó-egyiptomi nyelv nem tartalmazta. Lehet, hogy a sémi Nahal=folyam szóval kapcsolható össze. Az egyiptomiak Hapinak nevezték; általában Jor-o, azaz a „nagy folyó” néven emlegetik, ebből keletkezett a Nílus héber neve: J’or.
 
== A Nílus: ==
 
[[Mezopotámia]] folyóitól eltérően a Nílus évenként megáradt, majd leapadt, termékeny fekete iszappal terítette be árterét; innen az egyiptomiak elnevezése hazájukra Kemetnek „Fekete Földnek”. Korlátozták folyását, hogy vizét a szükségletnek megfelelően elvezessék. Ez rákényszerítette őket a hidrotechnika alapjainak megtanulására. Gátakat, zsilipeket, csatornákat és víztartókat és medreket készítettek, hogy a meglévő vízmennyiséget szükség szerint a földek felé vezessék. Gondosan megtervezett öntözőrendszert építettek ki; melynek eredményeként Egyiptom földje nagyon termékeny volt. Az öntöző berendezéseik voltak a saduf, a vízemelő kerék (vízikerék) és az archimédeszi csavar. A bő termésnek köszönhetően ellátta a földműveseket, a felesleg pedig a társadalom többi tagját. Az építési remekművek létrehozásánál is szükség volt a folyóra.
[[Fájl:Archimedesi csavar.jpg|jobra|200px|bélyegkép|Archimedesi csavar]]
 
== Az ország és lakói: ==
 
Egyiptom országát [[kelet]]re az arábiai hegylánc, [[nyugat]]ra a líbiai sivatag határol. Ha a Nílus nem lenne, az ország a megsemmisülne. Földje kiszáradna, növényei elszáradnának, a nap ereje porrá változtatná zsíros talaját, és a sivatag homokja betemetné, amelyet most a tenger felé visz a folyam. Azért mondja az egyiptomi: „Hapi-céfá”, azaz a „a Nílus a fenntartóm”. A Nílus eredetéről és forrásairól a régi egyiptomiak csak keveset tudtak; így működését szent misztikumnak tekintették. Ízisz istennőnek tulajdonították az áradást, és a forrás helyét az ember csak halála után ismerhette meg, akkor is csak Ízisz segítségével.
Alsó-Egyiptomot a Nílus iszaplerakódásai hozták létre, alluvális vidékként, a föld legújabb alakulásai közé tartozik. Valamikor a Földközi-tenger felől tölcsér alakú tengeröblöt képezett, de a Nílus Abesszínia hegyeiből hozott iszaplerakódásaival betemette. Ez a folyamat még ma is tart; a delta folyton növekedik, és így a Nílusnak az ország elárasztásához szükséges magasság is nő.
 
== A Nílus tisztelete: ==
 
Mivel az egész ország bőségének előidézője, embereknek, állatoknak táplálója; isteni tiszteletben részesítették. A mai egyiptomiaknál is „Abu-el-baraka” az ”áldás atyja” a neve. Mint istenség „Nun”-nak, az ősvíznek kozmoszi képviselője; mindent létrehozó és tápláló áradásának évenkénti visszatérésével. A Nílus tisztelete az istentiszteletek legrégebbi formái közé tarozik. Díszes felvonulásokon különféle vallásos ceremóniákon ünnepelték áldásos működését. A Nílus istenének ábrázolása legkedveltebb volt a templomdíszítések között és az országban mindenütt szentélyeket állítottak neki. Az ábrázolások szerint kövér testű férfiistennek tüntetik fel, lecsüngő női mellekkel, jelképezve az ország táplálóját és létrehozóját. Fején Alsó-Egyiptomban papiruszcserjét visel. Kezében adományokat tart, a növény- és állatvilágból. Az ország legfontosabb szentélyei között található a Nílus istenének temploma Heliopoliszban; ott kell minden Ápisz bikának Memhiszbe bevonulása előtt bizonyos időt töltenie.
*[[Felső-Egyiptom]]
 
== Irodalom: ==
* Mahler Ede: Ókori egyiptom Black&White Kiadó 2006 Reprint kiadás