„Nátrium-szulfát” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 HTML entitás lecserélve. (Hibakód: 11)
infobox lecserélése, kisebb javítások
1. sor:
{{chembox new
{{chemical_compound_header
| képName = [[Kép:Sodium sulfate.jpg|150px|Nátrium-szulfát]]
| iupacImageFile = Sodium sulfate.jpg
| name = Nátrium-szulfát
| ImageSize = 150px
| iupac = Sodium sulfate
| nameImageName = Nátrium-szulfát
| otherOtherNames = Glauber-só
| formula = <math>\mathrm{Na_2SO_4}\,\!</math>
| Section1 = {{Chembox Identifiers
| molar_mass = 142,04214 g/mol (vízmentes/anihidrát)<br/>268,15 g/mol (heptahidrát)<br/>322,20 g/mol (dekahidrát)
| cas_szám CASNo = 7757-82-6
| appearance = Higroszkópos, fehér por
| CASNo_Ref = {{cascite}}
| cas_szám = 7757-82-6
| CASOther = <br/>7727-73-3 (decahydrate)
| einecs_number = 231-820-9
| PubChem = 24436
| eg_index_number =}}
| rtecs RTECS = WE1650000}}
{{chemical_compound_properities
}}
| density = 2,68 g/cm<sup>3</sup> (anihidrát)<br/>1,464 g/cm<sup>3</sup> (dekahidrát)
| Section2 = {{Chembox Properties
| phase = szilárd}}
| Formula = Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>
{{chemical_compound_solwater
| molar_mass MolarMass = 142,04214 g/mol (vízmentes/anihidrátanhidrát)<br/>268,15 g/mol (heptahidrát)<br/>322,20 g/mol (dekahidrát)
| sol_water = 4,76 g/100 ml (0 °C)<br>42,7
| appearance Appearance = Higroszkópos, fehér por
| temp = 100}}
| density Density = 2,68 g/cm<sup>3</sup> (anihidrátanhidrát)<br/>1,464 g/cm<sup>3</sup> (dekahidrát)
{{chemical_compound_meltingpoint
| Solubility = 4,76 g/100&nbsp;ml (0&nbsp;°C)<br />42,7&nbsp;g/100&nbsp;ml (100&nbsp;°C)
| melt_point = 884 °C (1157 K) (anihidrát)<br/>32,4 °C (dekahidrát)
| SolubleOther = [[etanol]]ban oldhatatlan
| boil_point = }}
| melt_point MeltingPt = 884 °C (1157 K) (anihidrátanhidrát)<br/>32,4 °C (dekahidrát)
{{chemical_compound_structure
| BoilingPt = 1429 °C (anhidrát)
| cr_str = [[Kristályszerkezet#Monoklin (egyhajtású) rendszer|monoklin]], [[Kristályszerkezet#Rombos|rombos]], [[Kristályszerkezet#Hexagonális (haszöges) rendszer|hexagonális]]}}
| RefractIndex = 1,468 (anhidrát) <br> 1,394 (dekahidrát)
{{chemical_compound_thermdata
}}
| form = -1385}}
| Section3 = {{Chembox Structure
{{chemical_compound_molentropy
| entropy Coordination = 127}}
| cr_str CrystalStruct = [[Kristályszerkezet#Monoklin (egyhajtású) rendszer|monoklin]], [[Kristályszerkezet#Rombos|rombos]], [[Kristályszerkezet#Hexagonális (haszögeshatszöges) rendszer|hexagonális]]}}
{{chemical_compound_safedata
}}
| comment = Nem veszélyes
|Section4 = {{Chembox Termokémia
| phrasesr = -
| DeltaHf = −1385 kJ/mol
| phrasess = -
| Hőkapacitás = 127 J/(mol·K)
| flashpoint = nem gyúlékony
}}
| rtecs = WE1650000}}
| Section7 = {{Chembox Hazards
{{chemical_compound_other
| ExternalMSDS = [http://www.ilo.org/public/english/protection/safework/cis/products/icsc/dtasht/_icsc09/icsc0952.htm ICSC 0952]
| anion = [[:Kategória:Szulfátok|Szulfátok]]
| MainHazards = Irritáló
| kation = [[:Kategória:Nátriumvegyületek|A nátrium vegyületei]]}}
| EUIndex =
{{chemical_compound_end}}
| NFPA-H = 1
| NFPA-F = 0
| NFPA-R = 0
| flashpoint FlashPt = nem gyúlékony
}}
| Section8 = {{Chembox Related
| kation OtherAnions = [[:Kategória:Nátriumvegyületek|A nátrium vegyületei]]}}
| anion OtherCations = [[:Kategória:Szulfátok|Szulfátok]]
| OtherCpds =
}}
}}
 
A '''nátrum-szulfát''' a [[nátrium]] [[kénsav]]val alkotott [[só]]ja. Évente körülbelül 6 millió tonnát állítanak elő belőle, így ez az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált vegyület. AnihidrátAnhidrát formában fehér, kristályos port alkot (Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>). Dekahidrát formáját (Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>•10H·10H<sub>2</sub>O) a [[17. század]] óta Glauber-sóként ismerik.
 
A nátrium-szulfátot elsősorban tisztítószerek gyártására használják. A nátrium-szulfátot 2/3 részben [[mirabilit]]ből, a nátrium-szulfát dekahidrátjának természetes ásványából állítják elő, a fennmaradó rész egyéb vegyipari termékek (például [[sósav]]) előállításának melléktermékeként keletkezik.
 
==Története==
A Glauber-só elnevezés [[Johann Rudolf Glauber]]re utal, aki az 17. században, egy magyar gyógyforrásból azonosította. Erős hashajtó tulajdonsága miatt a ''sal mirabilis'', azaz a csodasó nevet adta neki. Hashajtóként egészen a [[1900-as évek]]ig használták. <ref name='szydlo'>{{cite book | first = Zbigniew | last = Szydlo | authorlink = Zbigniew Szydlo | title = Water which does not wet hands: The Alchemy of Michael Sendivogius | location = London-Warsaw | publisher = Polish Academy of Sciences | year = 1994}}</ref> A [[18. század]]ban a [[nátrium-karbonát]] előállításának alapanyaga volt.
 
==Kémiai és fizikai tulajdonságai==
A nátrium-szulfát kémiailag nagyon stabil vegyület. Szobahőmérsékleten szinte semmilyen oxidáló- vagy redukálószerrel sem reagál. Magas hőmérsékleten [[nátrium-szulfid]]dá alakul. <ref name='crc'>{{cite book | title = Handbook of Chemistry and Physics | edition = 71st edition | publisher = [[CRC Press]] | location = [[Ann Arbor]], [[Michigan]] | year = 1990}}</ref> Vízben oldva semleges kémhatású ([[pH]]&nbsp;=&nbsp;7) oldatot kapunk. A semlegesség leegyszerűsítve annak köszönhető, hegy erős bázisnak ([[nátrium-hidroxid]]) erős savval ([[kénsav]]) alkotott sója. Megegyező mennyiségek esetén a nátrium-szulfát kénsavval reagáltatva [[nátrium-biszulfát]]ot, egy savas sót kapunk<ref name='merck'>{{cite book | title = [[Merck Index|The Merck Index]] | edition = 7th edition | publisher = [[Merck & Co.]] | location = Rahway, New Jersey, USA | year = 1960}}</ref><ref>{{cite book | first = Howard |last = Nechamkin | title = The Chemistry of the Elements | publisher = [[McGraw-Hill]] | location = New York | year = 1968}}</ref>:
 
: Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) → 2 [[nátrium-biszulfát|NaHSO<sub>4</sub>]](vízben oldva)
50 ⟶ 61 sor:
Az egyensúly nagyon kényes, több tényező, többek között a koncentráció, a hőmérséklet, és esetleges más savak is befolyásolhatják.
 
A nátrium-szulfát egy ionos szulfát, vagyis Na<sup>+</sup> ionokból, és [[szulfát|SO<sub>4</sub><sup>2‒2−</sup>]] ionokból áll. Vizes oldatban [[bárium]] vagy [[ólom]] sóival reagálva vízben nem oldódó csapadékot képez:
: Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + [[bárium-klorid|BaCl<sub>2</sub>]](vízben oldva) → 2 [[nátrium-klorid|NaCl]](vízben oldva) + [[bárium-szulfát|BaSO<sub>4</sub>]](szilárd)
 
[[Kép:Na2SO4 solubility.png|left|200px|A Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> különböző hőmérsékleteken való vízoldékonysága]]
A nátrium-szulfát vízoldékonysága igen érdekes karakterisztikájú. <ref>{{cite book | first = W.F. | last = Linke | coauthors = A. Seidell | title = Solubilities of Inorganic and Metal Organic Compounds | edition = 4th edition | publisher = Van Nostrand | year = 1965}}</ref> Oldhatósága 0&nbsp;°C és 32,4&nbsp;°C között több mint tízszeresére növekszik, ahol eléri maximumát (49,7&nbsp;g Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> / 100&nbsp;g víz). Ebben a pontban a függvény csökkenni kezd, és az oldékonyság mértéke majdnem teljesen független lesz a hőmérséklettől. [[Nátrium-klorid]] jelenlétében oldhatósága jelentősen csökken. Ezen tulajdonságai miatt a nátrium-szulfát kitűnően használható passzív, napenergiával működő rendszerek esetén.
 
==Előállítása==
A világ nátrium-szulfát előállítása éves szinten 5,5 és 6 millió tonnára tehető, melynek nagy része a nátrium-szulfát dekahidrát változata. Ennek a mennyiségnek közel fele bányászatból származik, a többi része egyéb vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkezik. <ref name='ceh'>{{cite book | first = Bala | last = Suresh | coauthors = Kazuteru Yokose | title = Nátrium-szulfát | works = CEH Marketing Research Report | location = Zurich | publisher = Chemical Economic Handbook SRI Consulting | year = May 2006 | pages = pp.&nbsp;771.1000A–771.1002J}}</ref><ref name ='usgs'>{{cite web | url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/sodium_sulfate/stat | title = Statistical compendium Nátrium-szulfát | publisher = [[US Geological Survey]], Minerals Information | location = Reston, Virginia | year = 1997 | accessdate = 2007-04-22}}</ref><ref name='roskill'>{{cite book | title = The economics of sodium sulphate | edition = Eighth edition | year = 1999 | location = London | publisher = Roskill Information Services | pages = 195 pages and appendices}}</ref><ref name='chemsys'>{{cite book | title = The sodium sulphate business | month = Nov | year = 1984 | location = London | publisher = Chem Systems International}}</ref>
 
===Termelésének eloszlása===
A világ nátrium-szulfát dekahidrát formában való termelésének kétharmadát természetes ásványából, mirabilitből nyerik, mely elsősorban tómedrekben fordul elő (pl. [[Saskatchewan]]ban) formájában. A földön található nátrium-szulfát mennyiségét 1 milliárd tonnára becsülik.<ref name='ceh'/><ref name='usgs'/> [[1990]]-ben a fő nátrium-szulfát termelő ország [[Mexikó]] és [[Spanyolország]] volt, egyenként 500.&nbsp;000 tonnával, ezt követte [[Oroszország]], [[USA]], és [[Kanada]] 350.&nbsp;000 tonnával.
 
===Vegyipari előállítása===
71 ⟶ 82 sor:
==Felhasználása==
===Nagyipari felhasználása===
*a nátrium-szulfát nagyon olcsó anyag, ezért [[mosópor]]okhoz térfogatnövelőként adagolják. <ref name='ceh'/>
*a [[papír]]gyártás során nagy mennyiségben használják fel<ref name='ceh'/>
*az [[üveg]]gyártás során az olvadt üveghez adagolva meggátolja a levegőbuborékok keletkezését<ref name='ceh'/>
*a nátrium-szulfát a [[textil]]gyártás alapvető adalékanyaga, mert elősegíti a textilszálak egyenletes festődését. Alternatívája a nátrium-klorid, melynek hátránya, hogy erősen korrodálja a gyártósor [[acél]] alkatrészeit. <ref name='ceh'/>
 
===Hőtárolóként való alkalmazása===
80 ⟶ 91 sor:
 
===Egyéb felhasználása===
Laboratóriumi körülmények között a nátrium-szulfát anihidrátanhidrát változatát a víz szerves anyagokból való eltávolítására alkalmazzák. <ref name=vogel>{{cite book | last = Vogel | first = Arthur I. | coauthors = B.V. Smith, N.M. Waldron | edition = 3rd Edition | title = Vogel's Elementary Practical Organic Chemistry 1 Preparations | publisher = [[Longman]] Scientific & Technical | location = London | year = 1980}}</ref> Hatékonyabb, de lassabb, mint a hasonló tulajdonságú [[magnézium-szulfát]]. Kizárólag 30 °C alatt használható, viszont kémiai inaktivitása miatt széles körben alkalmazható.
 
A Glauber-sót, a nátrium-szulfát dekahidrátját régebben hashajtóként alkalmazták. Gyógyszertúladagolás esetén a vízben oldódó gyógyszereket sikeresen eltávolítja a szervezetből.<ref name=Cocchetto1981>{{cite journal | last = Cocchetto | first = D.M. | coauthors = G. Levy | year = 1981 | title = Absorption of orally administered nátrium-szulfát in humans. | journal = J Pharm Sci | volume = 70 | issue = 3 | pages = p.&nbsp;331–3 | issn = | doi = 10.1002/jps.2600700330 | url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7264905?dopt=Citation | accessdate = 2007-06-06 }}</ref><ref name=Prescott1979>{{cite journal | last = Prescott | first = L.F. | coauthors = J.A.J.H. Critchley | year = 1979 | title = The Treatment of Acetaminophen Poisoning | journal = Annual Review of Pharmacology and Toxicology | volume = 23 | pages = pp.&nbsp;87–101 | doi = 10.1146/annurev.pa.23.040183.000511 }}</ref>
91 ⟶ 102 sor:
 
==Biztonsági kockázatok==
Bár a nátrium-szulfát nem káros vegyület,<ref name="WHO2000">{{cite web | title = Nátrium-szulfát (WHO Food Additives Series 44) | work = | publisher = [[World Health Organization]] | date = 2000 | url = http://www.inchem.org/documents/jecfa/jecmono/v44jec07.htm | accessdate = 2007-06-06}}</ref> nem árt az elővigyázatosság. A por időleges asztmát, valamint [[szem]]-irritációt okozhat. Papírmaszk, és védőszemüveg viselése ajánlott. Szállítását nem korlátozzák. <ref name='msds'>{{cite web | url = http://www.jtbaker.com/msds/englishhtml/S5022.htm | title = MSDS Nátrium-szulfát Anhydrous | publisher = James T Baker | accessdate = 2007-04-21 | year = 2006}}</ref>
 
==Lásd még==