„Nátrium-szulfát” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 1 HTML entitás lecserélve. (Hibakód: 11) |
infobox lecserélése, kisebb javítások |
||
1. sor:
{{chembox new
|
| name = Nátrium-szulfát▼
| ImageSize = 150px
▲| iupac = Sodium sulfate
|
| Section1 = {{Chembox Identifiers
| molar_mass = 142,04214 g/mol (vízmentes/anihidrát)<br/>268,15 g/mol (heptahidrát)<br/>322,20 g/mol (dekahidrát)▼
| appearance = Higroszkópos, fehér por▼
| CASNo_Ref = {{cascite}}
▲| cas_szám = 7757-82-6
| CASOther = <br/>7727-73-3 (decahydrate)
| PubChem = 24436
}}
| density = 2,68 g/cm<sup>3</sup> (anihidrát)<br/>1,464 g/cm<sup>3</sup> (dekahidrát)▼
| Section2 = {{Chembox Properties
| Formula = Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>
▲|
▲|
| Solubility = 4,76 g/100 ml (0 °C)<br />42,7 g/100 ml (100 °C)
| melt_point = 884 °C (1157 K) (anihidrát)<br/>32,4 °C (dekahidrát)▼
| SolubleOther = [[etanol]]ban oldhatatlan
| BoilingPt = 1429 °C (anhidrát)
| cr_str = [[Kristályszerkezet#Monoklin (egyhajtású) rendszer|monoklin]], [[Kristályszerkezet#Rombos|rombos]], [[Kristályszerkezet#Hexagonális (haszöges) rendszer|hexagonális]]}}▼
| RefractIndex = 1,468 (anhidrát) <br> 1,394 (dekahidrát)
}}
| Section3 = {{Chembox Structure
|
▲|
}}
|Section4 = {{Chembox Termokémia
| DeltaHf = −1385 kJ/mol
| Hőkapacitás = 127 J/(mol·K)
| flashpoint = nem gyúlékony▼
}}
▲| rtecs = WE1650000}}
| Section7 = {{Chembox Hazards
| ExternalMSDS = [http://www.ilo.org/public/english/protection/safework/cis/products/icsc/dtasht/_icsc09/icsc0952.htm ICSC 0952]
| anion = [[:Kategória:Szulfátok|Szulfátok]]▼
| MainHazards = Irritáló
| kation = [[:Kategória:Nátriumvegyületek|A nátrium vegyületei]]}}▼
| EUIndex =
| NFPA-H = 1
| NFPA-F = 0
| NFPA-R = 0
}}
| Section8 = {{Chembox Related
| OtherCpds =
}}
}}
A '''nátrum-szulfát''' a [[nátrium]] [[kénsav]]val alkotott [[só]]ja. Évente körülbelül 6 millió tonnát állítanak elő belőle, így ez az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált vegyület.
A nátrium-szulfátot elsősorban tisztítószerek gyártására használják. A nátrium-szulfátot 2/3 részben [[mirabilit]]ből, a nátrium-szulfát dekahidrátjának természetes ásványából állítják elő, a fennmaradó rész egyéb vegyipari termékek (például [[sósav]]) előállításának melléktermékeként keletkezik.
==Története==
A Glauber-só elnevezés [[Johann Rudolf Glauber]]re utal, aki az 17. században, egy magyar gyógyforrásból azonosította. Erős hashajtó tulajdonsága miatt a ''sal mirabilis'', azaz a csodasó nevet adta neki. Hashajtóként egészen a [[1900-as évek]]ig használták.
==Kémiai és fizikai tulajdonságai==
A nátrium-szulfát kémiailag nagyon stabil vegyület. Szobahőmérsékleten szinte semmilyen oxidáló- vagy redukálószerrel sem reagál. Magas hőmérsékleten [[nátrium-szulfid]]dá alakul.
: Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) → 2 [[nátrium-biszulfát|NaHSO<sub>4</sub>]](vízben oldva)
50 ⟶ 61 sor:
Az egyensúly nagyon kényes, több tényező, többek között a koncentráció, a hőmérséklet, és esetleges más savak is befolyásolhatják.
A nátrium-szulfát egy ionos szulfát, vagyis Na<sup>+</sup> ionokból, és [[szulfát|SO<sub>4</sub><sup>
: Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + [[bárium-klorid|BaCl<sub>2</sub>]](vízben oldva) → 2 [[nátrium-klorid|NaCl]](vízben oldva) + [[bárium-szulfát|BaSO<sub>4</sub>]](szilárd)
[[Kép:Na2SO4 solubility.png|left|200px|A Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> különböző hőmérsékleteken való vízoldékonysága]]
A nátrium-szulfát vízoldékonysága igen érdekes karakterisztikájú.
==Előállítása==
A világ nátrium-szulfát előállítása éves szinten 5,5 és 6 millió tonnára tehető, melynek nagy része a nátrium-szulfát dekahidrát változata. Ennek a mennyiségnek közel fele bányászatból származik, a többi része egyéb vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkezik.
===Termelésének eloszlása===
A világ nátrium-szulfát dekahidrát formában való termelésének kétharmadát természetes ásványából, mirabilitből nyerik, mely elsősorban tómedrekben fordul elő (pl. [[Saskatchewan]]ban) formájában. A földön található nátrium-szulfát mennyiségét 1 milliárd tonnára becsülik.<ref name='ceh'/><ref name='usgs'/> [[1990]]-ben a fő nátrium-szulfát termelő ország [[Mexikó]] és [[Spanyolország]] volt, egyenként 500
===Vegyipari előállítása===
71 ⟶ 82 sor:
==Felhasználása==
===Nagyipari felhasználása===
*a nátrium-szulfát nagyon olcsó anyag, ezért [[mosópor]]okhoz térfogatnövelőként adagolják.
*a [[papír]]gyártás során nagy mennyiségben használják fel<ref name='ceh'/>
*az [[üveg]]gyártás során az olvadt üveghez adagolva meggátolja a levegőbuborékok keletkezését<ref name='ceh'/>
*a nátrium-szulfát a [[textil]]gyártás alapvető adalékanyaga, mert elősegíti a textilszálak egyenletes festődését. Alternatívája a nátrium-klorid, melynek hátránya, hogy erősen korrodálja a gyártósor [[acél]] alkatrészeit.
===Hőtárolóként való alkalmazása===
80 ⟶ 91 sor:
===Egyéb felhasználása===
Laboratóriumi körülmények között a nátrium-szulfát
A Glauber-sót, a nátrium-szulfát dekahidrátját régebben hashajtóként alkalmazták. Gyógyszertúladagolás esetén a vízben oldódó gyógyszereket sikeresen eltávolítja a szervezetből.<ref name=Cocchetto1981>{{cite journal | last = Cocchetto | first = D.M. | coauthors = G. Levy | year = 1981 | title = Absorption of orally administered nátrium-szulfát in humans. | journal = J Pharm Sci | volume = 70 | issue = 3 | pages = p. 331–3 | issn = | doi = 10.1002/jps.2600700330 | url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7264905?dopt=Citation | accessdate = 2007-06-06 }}</ref><ref name=Prescott1979>{{cite journal | last = Prescott | first = L.F. | coauthors = J.A.J.H. Critchley | year = 1979 | title = The Treatment of Acetaminophen Poisoning | journal = Annual Review of Pharmacology and Toxicology | volume = 23 | pages = pp. 87–101 | doi = 10.1146/annurev.pa.23.040183.000511 }}</ref>
91 ⟶ 102 sor:
==Biztonsági kockázatok==
Bár a nátrium-szulfát nem káros vegyület,<ref name="WHO2000">{{cite web | title = Nátrium-szulfát (WHO Food Additives Series 44) | work = | publisher = [[World Health Organization]] | date = 2000 | url = http://www.inchem.org/documents/jecfa/jecmono/v44jec07.htm | accessdate = 2007-06-06}}</ref> nem árt az elővigyázatosság. A por időleges asztmát, valamint [[szem]]-irritációt okozhat. Papírmaszk, és védőszemüveg viselése ajánlott. Szállítását nem korlátozzák.
==Lásd még==
|