„Optikai izoméria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A kiralitás: A természeti folyamatokban ezek az izomerek egyenlő arányban keletkeznek (lásd például a Miller–Urey-kísérlet eredményét). |
|||
14. sor:
A képletben szereplő [α] egy a vegyületre jellemző [[konstans|állandó]], ami a hőmérséklettől és a fény hullámhosszától függ. A neve ''fajlagos forgatóképesség''. Kis mértékben az oldószer is befolyásolja az állandó értékét. Ezért [α] értéke mellett fel szokás tüntetni a hőmérsékletet és a hullámhosszot. A méréseket rendszerint 20 [[Celsius-fok|°C]]-on és a [[nátrium]] D-vonalának megfelelő hullámhosszú (sárga színű) fénnyel szokás végezni. Az így mért fajlagos forgatóképesség jele: <math>[\alpha] _D^{20 \ ^\circ C}</math>. A rétegvastagságot általában deciméterben, a sűrűséget g/cm<sup>3</sup>-ben szokás megadni.
== A kiralitás és optikai aktivitás ==
[[Kép:Chirality with hands.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A királis [[aminosav]]-molekulák két enantiomerje csak annyiban tér el egymástól, mint a bal kéz a jobb kéztől]]
Léteznek olyan vegyületek, amelyeknek a természetben két olyan változata, izomerje fordul elő, amelyek egymás tükörképei. A természeti folyamatokban ezek az izomerek egyenlő arányban keletkeznek (lásd például a [[Miller–Urey-kísérlet]] eredményét).
Optikailag aktívak (általában) az olyan vegyületek, amelyek molekulái nem hozhatók fedésbe a tükörképükkel, úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a jobb kéz a bal kézhez. Az ilyen molekulák aszimmetrikusak. Az ilyen aszimmetrikus molekulákból álló vegyületeket királis vegyületeknek nevezzük. === Felfedezése ===
| |||