„Szladits Károly” változatai közötti eltérés

1 263 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
cp-szagú szócikk rendbe hozása
a (→‎Külső hivatkozások: a „nagy Szladits” +2 katba. ;-))
(cp-szagú szócikk rendbe hozása)
'''Szladits Károly''' ([[Dunaszerdahely]], [[1871]]. [[december 27.]] – [[Budapest]], [[1956]]. [[május 22.]]) magyar jogász, egyetemi tanár, aza [[MTAMagyar Tudományos Akadémia]] tagja .
 
== ÉleteFiatalkora ==
 
Gyermekkorát többek között szülővárosában és [[Budapest]]en töltötte, utóbbi helyen végezte el egyetemi tanulmányait. 1895-ben szerezte meg egyetemi doktorátusát. Ő volt az első, aki ''sub auspiciis regis'' (magyarul: ''a király védnöksége alatt'', azaz kitüntetéssel tette le vizsgáit) avattak doktorrá október 12-én.
Budapesten végezte a jogot, az első, akit sub auspiciis regis avattak doktorrá a budapesti egyetemen (1895. október 12.). 1895 – 1916 között az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1908-ban egyetemi magántanár (magyar [[magánjog]]), 1917 – 42 között budapesti egyetemi tanár (magyar magánjog). A kötelmi és dologi jog terén a magyar polgári jogi tudományban a német-osztrák jog szolgai követése ellen küzdő [[Grosschmid Béni]] követője. Irodalmi tevékenységét a gondos anyaggyűjtés, a meggyőző elemzés és a világos kifejezésmód jellemzi. Irányító-szerkesztő, a részfeldolgozásokat kijelölő munkájával valóságos iskolát teremtett. Tudományos munkásságának legfőbb eredménye a Magyar magánjog c. gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Részt vett a polgári törvénykönyv (1901) előkészítésében, majd később az újabb tervezet (1918 – 28) kidolgozásában is. Szerkesztette a Magánjogi Döntvénytár c. időszakos döntvénygyűjteményt (a [[Jogtudományi Közlöny]] melléklete, 1914 – 33), továbbá a [[Békejog és Békegazdaság]] című folyóiratot (1920 – 22). 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai állandó nemzetközi választott bíróságnak tagja volt.
 
== Tudományos pályafutása ==
==Akadémiai tagsága, díjai==
 
Diplomájának megszerzése után az Igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán kezdett el dolgozni. Ilyen minőségében részt vett az 1901-es magánjogi törvénytervezet előkészítésében. 1908-ban magyar magánjogból egyetemi magántanárrá képesítették. 1917-ben a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] kapott [[egyetemi tanár]]i kinevezést. A [[20. század]] első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban.
* levelező tag (1932),
 
* rendes tag (1943)
[[Grosschmid Béni]] követője volt a német–osztrák joghoz fűződő kritikus viszony tekintetében. Nem tartotta helyesnek annak teljes átvételét. Publikációs tevékenységének főbb jellemzői a gondos anyaggyűjtés, a részletes elemzés és az egyértelmű kifejezésmód volt. Tudományos munkásságának nagy jelentőségű eredménye a ''Magyar magánjog'' című gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Hatkötetes [[monográfia|monográfiájában]] a [[második világháború]] előtti [[polgári jog]]ot elemezte.
* tagsága törölve (1948),
 
* tagsága helyreállítva
Már egyetemi tanárként vett részt az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éves előkészítésében, kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett [[folyóirat]]szerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a [[Jogtudományi Közlöny]] mellékleteként működő ''Magánjogi Döntvénytár'' című időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a ''[[Békejog és Békegazdaság]]'' című folyóiratot is 1920 és 1922 között. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a [[hága]]i Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak tagja volt.
* [[Kossuth-díj]]as (1953).
 
1932-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, majd 1943-ban rendes tagjává. 1948-ban tanácskozó taggá minősítették vissza, tagságát 1989-ben, posztumusz állították helyre. 1953-ban [[Kossuth-díj]]ban részesült.
 
== Főbb művei ==
 
* ''A magyar magánjog vázlata (Ia bánya-, II.csőd-, Bpkereskedelmi és váltójog alapelveivel I–II.,'' 1937(1902)
*''A magyar magánjogi bírói gyakorlat, 1901–27'' (összeállította, 1928)
* Magyar magánjog (szerk. I-V., Bp., 1938 – 1940)
* ''A magyar bírói gyakorlat. Magánjog (I – III–II.,'' (Villányi (Fürst) Lászlóval, Bp.Budapest, 1935).
*''A magyar magánjog vázlata I–II.'' (Budapest, 1937)
* ''[[Magyar magánjog]] I–VI.'' (szerk. I-V., Bp.Budapest, 1938 – 19401938–1942)
*''Magyar magánjog mai érvényében. Kötelmi jog I–III.'' (összeállította, 1942–1944)
 
==Lásd mégForrások ==
 
* [[{{Magyar akadémikusok listája]]Nagylexikon|16|826}}
*[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC14240/15172.htm Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.ajk.elte.hu/KariEnciklopedia/Eletrajzok/Szladits%20Karoly.html az ELTE ÁJK honlapja]
 
{{DEFAULTSORT:Szladits Karoly}}
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:20.Magyar századiegyetemi, magyarfőiskolai pedagógusokoktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]