„Payr Hugó” változatai közötti eltérés

1906-ban a Magyar Testgyakorlók Köre ([[MTK]]) tagjaként megnyerte a kötöttfogású középsúlyú országos bajnokságot. Bécsben Európa-bajnokságot nyert. Az 1908. évi londoni olimpián a kötöttfogású kisnehézsúlyban és a nehézsúlyban a 4. helyezett volt. 1906 és 1908 között négyszer szerepelt a válogatottban.

A budapesti Pázmány Péer-tudományegyetemen filozófiát hallgatott, majd tanulmányait 22 éves korában félbehagyta és újságíró lett. Ő volt 1911-től a fővárosi Népszálló gondnoka. Az első világháború idején (1914-1918) [[haditudósító]] volt, a [[Budapesti Hírlap]] munkatársaként. (Ő volt a főhadiszálláson akkreditált 10 magyar haditudósító egyike.) 1918-ban ő volt a budapesti [[Déli Hírlap]] szerkesztője. Konzervatív poitikai felfogása miatt a Fabik-féle úgynevezett tengerészkülönítményt vonultatták fel ellen és Payr lapját lefoglalták ("Elkommunizálták"), maga Payr pedig a lap éléről távozni volt kénytelen. A forradalmak alatt minden közszerepléstől visszvonult. A Tanácsköztársaság bukása után budapestia népélelmezésiszélsőséges üzemekirányzatoktól vezetőjetávol volttartotta maát. 1919 és 1925 között Budapest népélelmezési üzemeinek vezetője volt, az ínségakciókat szervezte. 1925-től a kormánypárt fővárosi szervezetének, az [[Egységes Községi Polgári Párt]]nak a titkára, majdlett. Az 1930-tól. évi községi választások alkalmával a főváros X. kerületében, Kőbányán kapott mandátumot Budapest [[törvényhatósági bizottságának,bizottság]]ába. illetveRövidesen a törvényhatósági tanácsnak voltis a tagja lett.

Budapest D-idéli választókerületében egységespárti listán jutott be a parlamentbe. 1931-ben az ő kezdeményezésére küldte ki a főváros a takarékossági bizottságot. Bukmékerek adócsalásait leplezte le, és feltárta az Imperiál olajpanama néven elhíresült ügyet.

1931-ben kormánypártia programmalfővárosi déli kerületben az egységespárt litájának ([[Usetty Béla|Usetty Bélát]] követő második helyén [[országgyűlési képviselő]]vé választották. A [[Gömbös-kormány]] idején kivált a kormánypártból és csatlakozott a legitimista [[Keresztény Gazdasági és Szociális Párt]]hoz. A legitimista mozgalmon belül szembe került [[Griger Miklós]]sal. Az 1939. évi választásokon vereséget szenvedett. A politikától visszavonult; elnök lett egy [[részvénytársaság]]nál. 1944-ben részt vett a németellenes ellenállási mozgalomban. 1947 nyarán [[Balogh István]] [[Független Magyar Demokrata Párt]]ja fővárosi szervezetének vezetője lett. Az 1956-os forradalom és szabadságarc idején legitimista programmal lépett fel.