„Spirál” változatai közötti eltérés

Még az emberi [[embrió]] is spirál alakú, amely forma optimális, és nagyban védi a [[magzat]]ot a külső hatásoktól.

 

 

A síknak egybevágó alakzatokkal való lefedése (például járólapozás, csempézés), amelyeknek saját matematikai ága is van, nemcsak ilyen szigorú monoton módon történhet, hanem hasonló alakzatokkal is. Az egyik ilyen lehetséges kirakási forma a spirál. Sematikus megvalósítását lásd: <ref>[http://www.ics.uci.edu/~eppstein/junkyard/spiraltile/ www.ics.uci.edu]</ref>

 

Amikor a spirális alakzat gyorsan mozog, örvényt alkot, azaz „fentről” „lefelé” halad. Folyadék esetében örvénynek nevezzük az áramló folyadéknak lefelé szívó hatású gyors, forgó mozgását, illetve az ilyen mozgásban levő vizet (vízörvény). Levegő esetében az áramlás során a két felület között a súrlódást megszüntető sűrített levegőréteget légörvénynek nevezzük. Örvénylő légmozgást végez az így mozgó légtömeg is. A mozgó spirált vagy a spirálmozgást képletesen is használják. A "lefelé" mozgó a megsemmisülés felé vezet, a "felfelé" a fejlődés csúcsára…

De előfordul, hogy más mozgó dolog, például láng is spirális alakot ölt például itt: <ref>[http://science.nasa.gov/headlines/y2000/ast12may_1.htm NASA felfedezés]</ref>

 

A spirál alakja lehet helikus, azaz egy paláston körben forgás közben egy irányban haladó, és a palást mentén balra vagy jobbra emelkedő. Van ilyen alakú antenna, növény stb.

 

Olyan alakzat, amikor nem egy vonal, hanem két vonal tekereg egy forgástest körül. A kettős spirál név James D. Watson felfedezéséhez fűződik, aki a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] szerkezetét jellemezte ezzel a kifejezéssel. Ezért a felfedezésért [[kémiai Nobel-díj]]at kapott.<ref>[http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/hir/watson.html Megemlékezés Watsonról]</ref>