„Boeing 767” változatai közötti eltérés

Az 1980-as évek vége felé felvetődött a [[Malév]] vezetése részéről, hogy hosszútávú, tengerentúli járatokkal kellene bővíteni a vállalat útvonalhálózatát. A vállalat [[1946]]-os megalapítása óta nem rendelkezett olyan repülőgéptípusokkal a flottájában, amelyek rendszeresen képesek lettek volna ellátni az interkontinentális repüléseket, ezért az akkori cégvezetés eleinte egy másik, a hosszú távú repülésben nagyobb múltra visszatekintő légitársasággal kezdeményezett közös járatüzemeltetést; így került sor [[1989]]. április 6-án aláírásra a Malév és a [[PanAm]] közötti szerződés, melynek keretében május 18-án elindult az első járat [[New York]]ból [[Budapest]]re. (Az útvonalat [[Airbus]][[ A310]]-300 típusú repülőgép repülte, amelyen 50 bérelt helye volt a Malévnek). A vállalat részéről azonban egyre egyértelműbbé vált az igény saját üzemeltetésű tengerentúli járatok biztosítására, így az 1990-es évek elején megkezdődtek a tárgyalások a célra legmegfelelőbb géptípus kiválasztásáról. Mindeközben [[1991]]-ben a vállalat egy évre egy [[Iljusin]] [[Il-62]]-es típust bérelt személyzettel együtt a [[CSA]] csehszlovák légitársaságtól, hogy hosszú távú charter-járatokat tudjon teljesíteni Japánba. (Ez a gép már magyar lajstromot - HA-LIA - is kapott, valamint Malév színekre festették). A vezetőség kitartva az elhatározott szándék mellett sorozatos tárgyalásokat folytatott a két legnagyobb repülőgépgyárral, az [[Airbus]]szal, valamint a [[Boeing]]gel szélestörzsű, hosszú távú járatokat teljesíteni képes géptípusok beszerzéséről. Döntően két típus jöhetett szóba az A310-es, valamint a B767-es. Az 90-es évek eleji politikai légkörben sokan inkább az európai gyártású típust preferálták és sokáig úgy is látszott, hogy a többi kelet-európai nemzeti légitársasághoz hasonlóan a Malév is az A310-es mellett dönt. Végül [[1991]]-ben megszületett a döntés, amely szerint az [[Airbus]] A310-esek helyett az amerikai ajánlatot, vagyis a Boeing 767-es típust részesítik előnyben. A Malév két megnövelt hatótávolságú 200-as sorozatú gépre jelentett be vásárlási szándékot és egy harmadikra pedig opciót, azonban ettől később elállt a vállalat. A vásárlási szerződés aláírására [[1991]]. április 18-án, Budapesten került sor. A Malév először a [[Pratt&Whitney]] céggel írt alá szándéknyilatkozatot hajtómű szállítására, de végül itt is módosításra került sor és a Malév két Boeing 767-200ER típusú gépébe a [[General Electric]] gyártotta GE CF6-80C2B4F hajtóművek kerültek, amelyből 4+1-et rendelt a vállalat. Külön repüléstörténeti érdekesség, hogy a Malév Boeing 767-eseiben került első ízben házasításra ez a hajtómű ezzel a géptípussal. AmígÉrdekesség, ahogy kétmégsem a megrendelt Boeingsaját 767-200ER200-as meggépeink nemálltak érkezettelőször aforgalomba, gyárbólhanem aegy Malév6,43 béreltméterrel egyhosszabb Boeingtörzsű 767300-estER változat. A 25 864-es gyári számú, amely426-os 300sorozatszámú 767-as375ER típusgépet voltaz ésír HAGPA lízing-LHCcég rendelte a kanadai Canadian Airlines számára, azonban a légitársaság már nem vette át a C–GXCA lajstromotlajstromjelű viselterepülőgépet. A Malévtulajdonos flottájábanGPA tehátlízingcég azezután elsőúj nyugatibérlőt szélestörzsűtalált gépa kínai China Southern Airlines személyében. A kínai légitársaság azonban nem tudta azonnal, csak öt hónappal később átvenni a gépet, amit addig felajánlottak a Malévnek egy Boeingnagyon 767kedvező konstrukció keretében, így a gyárban Malév-300ERszínekre voltfestették a Boeingot, amely a HA–LHC lajstromjelet kapta. 1992. április 26-án 10 óra 42 perces nonstop repülés után érkezett meg Seattle-ből Ferihegyre. A géppel elsősorban japán és amerikai chartereket repültek. Az öt hónapos szerződés letelte után a vállalathozmár említett China Southern légitársaság átvette az immár B–2562-es lajstromjelű gépet. Innen 1997 januárjában jelenlegi üzemeltetőjéhez, a chilei LAN légitársasághoz került, ahol a CC–CRH lajstromjel alatt a mai napig is repül. Ez volt a Malév flottájában tehát az első nyugati szélestörzsű gép. Az első B767-200ER [[1993]]. május 10-én érkezett [[Ferihegy]]re, amely HA-LHA lajsromot kapta és a második gép, amely mindössze egy héttel később, május 17-én érkezett meg Budapestre, pedig HA-LHB lajstromot viselte. A géptípusra való igényt mi sem jelezte jobban, mint hogy már 1993 nyarán forgalomba is álltak, azzal jelentősen növelve a Malév útvonalhálózatát, illetve a Budapestről közvetlenül elérhető távoli desztinációkat. Így nyíltak meg a Budapest, - New-York, Toronto, Bangkok, Las Palmas közötti járatok, sőt még Kenyába és Japánba tartó charterek üzemeltetése is lehetővé vált.