„Bárány Ágoston” változatai közötti eltérés

Iskoláit Miskolcon kezdte s [[1817]]-ben [[Eger]]ben végezte. Egy évi törvénygyakorlat után [[1819]]-ben Borsod megyében esküdt lett; [[1820]]-ban [[Pest]]en királyi táblai jegyzőnek esküdött fel és [[1821]]-ben ügyvéd lett. [[Kazinczy Ferenc]] buzdítására, kivel levelezett, előbb a költészetben, majd az önéletrajzírásban tett kisérletet. [[1825]] tavaszán Torontál megyébeba költözött, hol [[Bégaszentgyörgy|Szentgyörgy]]re, uradalmi ügyész unokabátyjához vonult. Itt kezdte a [[német nyelv]] tanulását, fordított színművet és regényt. [[1828]]-ban [[BánlakaBánlak|Bánlakán]] az uradalmi levéltár lajstromozásával foglalkozott. [[1829]]. októberében Torontál megye aljegyzője lett; [[1831]]. okttóberében megyei levéltáros. Ezután készültek a déli megyék történeti leirásai. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1836]]. [[szeptember 10]].-én választotta levelező tagjai közé. Ezután Makóra ment, ahol haláláig élt. Az Akadémiában [[1852]]. [[április 2]].-án [[Toldy Ferenc]] tartott fölötte emlékbeszédet, [[1885]]. [[május 11]].-én pedig [[Nagybecskerek]]en ülték meg emlékét.