„Krüzselyi Erzsébet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Viski2 (vitalap | szerkesztései)
Viski2 (vitalap | szerkesztései)
3. sor:
==Élete==
Nyolcéves korában hallóidegeit hűdés érte, teljesen megsiketült, látása is korán meggyöngült, úgyhogy a külvilágot csak „örök csenddel, ködön át” érzékelte egész életében. Édesapja – [[Krüzselyi Bálint]] jogakadémiai tanár – irányította tanulmányait, s ugyancsak ő vezette be az irodalomba. Az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.
 
[[Felsővisó]]n élt. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Első írásai (cikkek, elbeszélések, humoreszkek és versek) Viski Böske néven láttak napvilágot. Az [[1902]]-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, [[1924]]-től az Erdélyi Írók Társaságának tagja. A II. világháború után [[Szatmárhegy]]re költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.
 
Első versei, novellái [[1893]]-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait [[Budapest]]en A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Újság közölte. [[Tompa Mihály]], [[Reviczky Gyula]], [[Szabolcska Mihály]] hat költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint „Csendország rabja" ad hangot a női lélek problémáinak. Az 1920-as években az újabb erdélyi líra ([[Reményik Sándor]], [[Áprily Lajos]]) erős lendületet adott költészetének. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. „Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának és a női lélek rezdüléseinek.