Wikipédia

„Mithridates (Racine)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
A szorosan vett cselekményben éppen megint egy vesztett csata utáni helyzetben találjuk magunkat, a maradék hadsereg nehezen menekül haza felé, Mithridates királynak haláhírét költik egy [[Boszporusz]] melletti kikötőben, mely egyben a drámai cselekmény színhelye is. Ebben a helyzeteben találkozunk Mithridates király két fiával és Monimával, Mithridates jegyesével. Mindkét fiú feleségül óhajtja venni apja jegyesét. Monima csak egyiküket, Róma ádáz ellenfelét szereti már régtől fogva. Kiderül, hogy Mithridates nem halt meg, hajóival haza felé tart. Családtagjai félnek tőle, mivel mind vétettek ellene.
Mithridates érzi, hogy valami nincs rendben, de közben előadja nagy haditervét, s próbálja családját a Róma elleni harcra összefogni, s kideríti azt is, mi az igazság, jegyese kibe szeretett bele, végül még jegyeséről is lemond Xiphares fia számára. Közben idősebb fia, Pharnaces fellázítja ellene a sereget, nem nehéz, mert a katonák igen félnek attól, hogy [[Róma|Rómában]] a római hadsereggel kelljen harcolniok. Pharnaces segítségül hívja a rómaikat is. Xiphares mindazokkal, akiket maga mellé tud állítani keményen harcol a lázadók és a római segítség ellen, Mithridates is segítségére siet. A lázadást leverik, de a király halálos sebet kap. Az idős haldokló királytól Monima, volt jegyese és Xiphares fia búcsúzik, mindketten Mithridates harcának folytatását vállalják, így szól Xiphares Monimához:
 
“Ó asszonyom, a gyászunk súlya egy;
<br>Halálát az egész világ bosszulja meg.”<ref>Jean Racine összes drámái. i.m. 531., ford. Molnár Imre.</ref>
 
Racine Mithridates c. műve a Nagy Sádor c. drámával együtt az immanens és evilágia való világbeli reménység tetőfokát képviseli, mely az állam és a király dicsőségét hírdetihirdeti. <ref>Lucien Goldmann (1977) A rejtőzködő isten. Budapest, Gondolat, 638.</ref>E történelmi drámák nagyon fontosak a francia irodalomban, a történelmi dráma műfaja a franciáknál soha nem került annyira előtérbe, mint pl. az angoloknál vagy a németeknél ([[Shakespeare]], [[Goethe]], [[Schiller]], [[Kleist]], [[Georg Büchner|Büchner]]).<ref>Lucien Goldman i. m. 635.</ref>
 
== Jegyzetek és források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mithridates_(Racine)”