„Antal Áron” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Antal Áron''' ([[Csíkdánfalva]], [[1881]]. [[október 20.]] - [[Csíktaploca]], [[1966]]. [[április 28.]]) romániai magyar író, történész.
 
== Élete ==
[[Csíksomlyó]]n kezdte tanulmányait, majd [[Budapest]]en és [[Kolozsvár]]on folytatta. [[1908]]-ban latin-magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően [[Székelyudvarhely]]en, [[Brassó]]ban és [[Csíksomlyó]]n tanított, majd [[1910]]-től Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban (ma [[Márton Áron Gimnázium]]) tanított, egészen nyugdíjba vonulásáig, [[1943]]-ig. Az [[I. világháború]]ban besorozták katonának.

A két világháború közti időszakban cikkeket írt különböző [[székelyföld]]i újságokba, elbeszélései is jelentek meg. Megírta [[Imets Fülöp Jákó]] életrajzát, aki a [[moldvai csángók]] kutatója volt. [[1940]]-ben ő volt annak a [[csíkszereda]]i küldöttségnek a vezetője, amely fogadta [[Horthy Miklós]]t és a magyar honvédeket. Sógora volt [[Vajna Gábor]]nak, aki [[1944]]-ben a [[Szálasi-kormány]]ban belügyminiszter lett. Antal Áron [[1966]]-ban húnyt el, a csíktaplocai temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
== Főbb művei ==
*''A török diák'' (Kolozsvár, 1926.)
*''Köderdő mellől'' (Kolozsvár, 1926.)
*''A pásztorbükki leány'' (Egy ballada feldolgozása [[Báthory András]] haláláról)
* Munkatársa volt a ''Székelyföld és székely nagyjaink'' című mű I. kötetének, amelyben [[Csík vármegye]] történetéről értekezett.
 
== ForrásForrások ==
*Csíki Hírlap IV. évfolyam, 2009.07.16.-iiki szám
*[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00003/00333.htm Életrajza] a Magyar Életrajzi Lexikonban.
 
== Külső hivatkozás ==
[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00003/00333.htm Életrajza] a Magyar Életrajzi Lexikonban.
 
{{portál|Erdély|-}}