„Naulochusi csata” változatai közötti eltérés

Miután Octavianus és Marcus Antonius Brundisiumban (a mai [[Brindisi]]) szorosabbra vonta kötelékét, a triumvireknek a Pompeius fia, Sextus Pompeius állította kihívással kellett szembenézniük. Sextus elfoglalatelfoglalta Szicíliát, amely akkor Róma gabonaellátója volt. Kr. e. 39-ben Rómában a gabonaszállítások elmaradása miatt éhínség tört ki és ekkor Octavianus és Marcus Antonuis szövetségre lépett Sextusszal. A [[misenum]]i egyezményben öt évre Szicília, Szardinia és a Peloponnészosz kormányzójává nevezték ki. Sextus azonban újra elvágta a gabonaszállításokat. Octabianus Kr. e. 38-ban hiába próbálta megtámadni Szicíliát, hajóinak a rossz időjárás miatt vissza kellett fordulniuk.

Ekkor Agrippa átvágatta a [[Via Ercolana|Via Ercolanát]], csatornával kötötte össze a Lucrinus tavat a tengerrel és kikötőt alakított ki Iulia néven. Flottát építettek az eddiginél nagyobb hajókkahajókkal, hogy több katonát hordozhassanak, húszezer rabszolgát felszabadítottak evezősnek, és a flottát az új kikötőben képezték ki tengeri csatákra. Antonius húszezer gyalaogosértgyalogosért cserébe a parthus hadjáratához 120 hajót adott Tutus Statilus Taurus vezetése alatt. [[Kr. e. 36]]-ban a két flotta kifutott Itáliából egy harmadik flotta pedig a harmadik triumvir, [[Marcus Aemilius Lepidus]] vezényletével Afrikából futott ki, hogy megtámadják Szicíliát.