„Prímás-sziget” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
==Története==
[[Kép:Esztergom-Vamszedohaz.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Vámszedőház a Mária Valéria híd tövében]]
A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római [[castrum]] maradványiról számolt be, azonban egy [[1953]]-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szűz Mária templom és kolostor]].<ref>Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)</ref> Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.
A [[11. század]]ban [[bencés rend]]i apácakolostort alapítottak a szigeten [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szűz Mária templom és kolostor]] néven. Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel. Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] szigetből), amik között lévő csatornát a [[19. század]]ban feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref> Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten.
 
A [[11. század]]ban [[bencés rend]]i apácakolostort alapítottak a szigeten [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szűz Mária templom és kolostor]] néven. Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel. Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] szigetből), amik között lévő csatornát a [[19. század]]ban feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref> Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.<ref>Pifkó Péter:Esztergomi utcák</ref>
 
==A szigeten==
A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét.
A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a [[Fesztergom]] elnevezésű zenei fesztivált. A sziget keleti partján húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.
 
A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római [[castrum]] maradványiról számolt be, azonban egy [[1953]]-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból.<ref>Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)</ref>
 
A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.<ref>Pifkó Péter:Esztergomi utcák</ref>
 
==Közlekedés==
[[Kép:Esztergom.legifoto8.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A gyakorló iskola]]
A szigetet gépkocsival a [[Mária Valéria híd]]on, a [[Bottyán híd]]on, és a [[Szent Erzsébet híd]]on, gyalogosan a [[Kossuth híd (Esztergom)|Kossuth híd]]on, és a (Lépcsős)„Lépcsős” vagy [[Szent Miklós híd]]on lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd [[2001]]-es átadása előtt a szigetről indultak kompjáratok a szomszédos [[Párkány]]ba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.
 
==Források==