Difference between revisions of "Nezsider"

3,477 bytes added ,  10 years ago
bővítés
(címer)
(bővítés)
 
== Története ==
[[Fájl:Neusiedl am See 01 090110.JPG|bélyegkép|balrajobbra|120px200px|A nezsideri római katolikus plébániatemplom]]
Eredetileg [[gyepü]]vidéki [[Besenyők|besenyő]] település, első említése [[1209]]-ből ''Villa Sumbotheil'' (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a [[tatárjárás]] söpörte el, ezt követően [[németek|német]] telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már ''Neusiedel''-nek, azaz ''Újtelep''-nek hívnak), német lakosait egy [[1313]]-as oklevél mint vendégeket (''hospites'') említi. Ekkor már állt a település régi temploma is. [[1427]]-ben a szentgyörgyi és bazini grófok voltak az urai. [[1440]]-ben várában éjszakázott a menekülő [[Luxemburgi Erzsébet|Erzsébet királyné]] fiával [[V. László|Lászlóval]], [[Albert magyar király|Albert király]] fiával. [[1517]]-ben [[II. Ulászló]] királytól vásártartási jogot kapott. [[I. Ferdinánd]] borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre.
Birtokosai [[1600]]-ban [[Nádasdy László]], [[1644]]-ben [[Lippay Gábor]], 20 év múlva a [[Széchényi család]]. [[1679]]-ben [[Szécsényi György]] győri püspök a budai [[jezsuita]] rendházra hagyományozta a zálogjogot. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hadai pusztították. [[1645]]-ben a pestisjárvány 544 áldozatot követelt a városban. [[1683]]-ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] bécsi hadjáratuk során elpusztították, sok polgárház mellet a falutplébániatemplom is leégett. Pálos kolostora [[1687]] és [[1786]] között működött. [[1708]]-ban a [[kurucok]] foglalták el, 200 katonát és polgárt gyilkoltak meg kegyetlenül. [[1809]]-ben a városnak [[I. Napoleon|Napóleon]] seregét kellett elszállásolnia és ellátnia. Az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]]sel Ausztriához került. ''Neusiedl am See'' az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, [[1926]]-ban [[város]]i rangot kapott. Az [[evangélikus]] templomot csak [[1987]]-ben avatták fel.
 
Vályi András szerint ''" NIZSIDER. Neusiedl. Mező Város Moson Várm. földes Urai H. Eszterházy, M. Óvári Uradalom, és a’ Religiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Nyúlashoz 1/2, Pándorfhoz északnak 1, Vedényhez 1/2, Posonyhoz pedig 4 1/2 órányira a’ Fertő Partyán, hajdan a’ Magyar Királynéknak szállást is szolgáltatott, ’s Levéltárja nevezetes vala, míg a’ hadi viszontagság meg nem emésztette. A’ Sz. Pál Szerzetebéli Atyáknak 1680dik esztendő óta virágzott vala itten vólt Rezidentziájok, és hajdan erősségje is vólt. Vannak Országos, és héti vásárjai is, mellyekre a’ szomszéd Ausztriabéliek számosan meg jelennek, helyben Ispotállya van, hegyes, és követsek határja, többnyire szőlőkből áll, szántó földgye rozsot terem, mivel másra alkalmatlan, erdeje, és a’ Fertő partyán veteményes, és gyűmöltsös kertyei vagynak, legelőjök, ’s mezejek nem igen nagy, piatza helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
== Látnivalók ==
 
Fényes Elek szerint ''" Nezider Neusiedl am See, csinos német m. város, Moson vmegyében, épen a Fertő tava partján, 1951 kath., 6 ágostai, 1 ref., 1 óhitü lak. Van egy szép kath. paroch. temploma, hires heti-vására (szombaton), mellyen évenkint 200,000 mérő gabona vásároltatik fel a szomszéd austriaiaktól és soproniaktól; fiók harminczad hivatala, egy omladó kastélya, mellyben hajdan Mária II. Lajos özvegye gyakran mulatozott; egy 1689-ben alapittatott, de II. Józseftől eltöröltetett paulinusok kolostora; csekély kőbányája, szélmalma. 48 1/ másod rendü telke után bir a 102 telkesgazda 28 4/ hold első, 604 2/ második, 1177 7/ h. harmadik, 407 3/ hold negyedik rendbeli szántóföldet, 73 embervágó első, 794 4/ embervágó második, 102 embervágó harmadik osztálybeli rétet. Szőlőhegye kedves izü bort terem, s adó alatt van 411 első, 687 második, 683 harmadik rendü kapa szőlő. Ezenkivül 3 3/ első, 4/ második, 23 4/ harmadik osztálybeli kertben a kertészség erősen űzetik, s a nezideri spárga, zeller, s más zöldség jóságáról eléggé ismeretes. Fáizása van 394 személyre való. A Fertő pedig nádat, gyékényt, halat, vizimadarat bőven szolgáltat. F. u. Károly főherczeg örökösei, s egy kis részben b. Eszterházy. Ut. p. Moson."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
== Nevezetességei ==
* A település táji környezetét jelentő [[Fertő]] tó 2001 óta a [[világörökség]] része.
* A [[római katolikus egyház|római katolikus]] plébánia templomot [[Szent Miklós]]nak és [[Szent GallusGál]]nak szentelték. A gótikus eredetű épület (1464) legjelentősebb látnivalója a 18. századból származó szószék, a „Halász-szószék”. A 17., majd a 18. században átépítették, barokk átépítője [[Wimpassinger György]]. A 18. századi oltárkép érdekessége, hogy [[Szűz Mária]] lábainál a korabeli Nezsider látható.
* Szt. János-, vagy ''Remetekápolna''. Barokk stílusban épült egy korábbi remetelak helyén a város délkeleti végében 1739-ben.
* Tábor. A főúttal párhuzamos [[Wagram-magaslat]]on áll a [[12. század]]i királyi vár maradványa, egy lakótorony romja. Itt élt az utolsó [[Árpád-ház]]i király özvegye is a [[14. század]] elején. A [[kuruc]] háborúk idején a vár volt az ''Öreg Sánc'', azaz a [[Fertő]]t a [[Duna|Dunával]] összekötő védelmi vonal déli hídfője, mely ellen is állt a kuruc ostromoknak.
</gallery>
</center>
* ''Vámoszlop'' a [[Nyulas]]-[[Pándorfalu]]i útelágazásnál áll, német felirata szerint [[1616]]-ban állították.
* Az [[evangélikus]] templomot csak [[1987]]-ben szentelték fel.
* A városka nevét park viseli Budapest XIV.kerületében.
 
== Gazdaság==
* {{zászló|Magyarország}} [[Mosonmagyaróvár]], [[Magyarország]] (2000 óta)
 
== Külső hivatkozások, források ==
*[http://www.neusiedlamsee.at/ Hivatalos oldal]
*[http://lexikon.katolikus.hu/N/Nezsider.html Magyar Katolikus Lexikon]
*[http://jupiter.elte.hu/nezsider/nezsidertortenet.htm Nezsider várának rövid története]
 
== Források ==
* ''Burgenland útikalauz'' (1990)
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
{{Nezsideri járás}}