„III. dinasztia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A III. dinasztia, vagyis az Óbirodalom első ismert uralkodója Netjerierhet, akit a későbbi egyiptomi irodalom [[Dzsószer]] néven emleget. Dzsószer az uralkodói hatalom minőségi változását a neve mellé felvett ''Arany Nap'' (Nub Ré) címmel jelezte, mely nem más, mint a királyistenítés vallási megjelenítése, s nem is igazi titulus, mint a későbbiek, inkább állandó jelző. Kétségtelen azonban, hogy ezen jelző képezi a későbbi királyi titulatúrák alapját.
Valószínűleg e címválasztás lett az oka, hogy az archaikus [[szereh]]-keretet felváltotta az a névgyűrű, melyet ma francia szóval ''cartouche''-nak ([[kártus]]) ismerünk, eredeti nevén a ''szenu''-keret. E névgyűrű alakja éppen a napszimbolikával kapcsolatos, hiszen a ''szenu'' eredeti alakjában egyszerű kör volt. A kártus később oválissá vált, még később két félkörrel lezárt téglalappá. E változásoknak azonban sokkal inkább a királynevek hosszabbodása volt oka, mint szimbólumváltás: a körben, vagy egyszerű oválisban rendkívül nehezen lehetett volna elhelyezni a későbbi királyneveket, főképp úgy, hogy az írásképre sokat adó egyiptomiak szemében is tetszetős maradjon. Dzsószer ''Arany Nap'' címe, valamint az a tény, hogy [[Junu]] városban (Héliopolisz) szentélyt építtetett a Napnak, a Ré-kultusz terjesztését mutatja. Talán nem tekinthető véletlennek, hogy később [[
A III. dinasztia kezdetének nagy nekilendülését a későbbi uralkodók korai halála és vélhetően számos egyéb, de egyelőre számunkra ismretlen ok fékezte. Gazdasági vagy politikai hanyatlásnak nincs jele, a IV. dinasztián nem látszik, hogy éppen egy válságból lábalt volna ki az állam, mégis szinte minden ismert műemlék befejezetlen, egészen [[Huni]] uralkodásáig, akinek sírhelyét fia, [[Sznofru]] fejezte be.
| |||