„Koper” változatai közötti eltérés

'''Koper''' ([ˈkoːpɛr], [[Olasz nyelv|olaszul]] ''Capodistria'' [ˈkaːpoˌdistria], [[Német nyelv|németül]] ''Gafers'' [ˈgaːfɐs], [[Horvát nyelv|horvátul]] ''Kopar'' [ˈkoːpar]) [[Szlovénia]] legfontosabb kikötővárosa az [[Adriai-tenger|Adrián]], az [[Olaszország|olasz]] határ közelében.

 

{{Fő|Koper története}}

Eredetileg egy szigeten állt, egyik korai elnevezése is innen ered: Kecske-sziget, Caprea, azaz Koper. Az [[ókor]]ban ''Aegida'' néven említik görög források. A

Az [[1991]]-ben függetlenedett Szlovénia legjelentősebb kikötővárosa. Modern kikötőjét [[1957]]-ben építették.

 

Az [[1900]]-as népszámlálási adatok szerint 7205 olasz, 391 szlovén, 167 horvát és 67 német lakosa volt. A [[II. világháború]]t követő években (1947-56) az olasz lakosság nagy része kitelepült.

A [[2002]]-es felmérés szerint lakosainak száma 47,539, közülük a szlovénül beszélők aránya 74,1%. [[Horvát nyelv|horvát anyanyelvűnek]] 8,0%, [[szerbhorvát nyelv]]űnek 4,0%, [[bosnyák nyelv]]űnek 2,8%, [[Szerbek|szerbnek]] 2,7% és [[olasz nyelv|olasznak]] 2,2% vallotta magát.<ref>[http://www.stat.si/pxweb/Dialog/varval.asp?ma=OBC-07&ti=Prebivalstvo+po+maternem+jeziku%2C+ob%E8ine%2C+Slovenija%2C+Popis+2002&path=../Database/Popis2002/Ob%E8ine/Prebivalstvo/Demografske%20zna%E8ilnosti/&lang=2 Popis]</ref> A már hagyományosan példás szlovén nemzetiségi politika jegyében - különös tekintettel az Olaszországban élő jelentős szlovén kisebbségre - a városban minden felirat kétnyelvű (szlovén-olasz), olasz nyelvű rádió- ás tv-adás is van. Koperből származik az olasz nemzetiség képviselője is a szlovén parlamentben.

 

Koper a harmadik egyetemi város Szlovéniában [[Ljubljana]] és [[Maribor]] után, itt van a (''Univerza na Primoskem/Università del Litorale'') egyetem székhelye.

 

Jelentősebb vállalatai a ''Tomos'', ''Cimos''.

 

Klímája alapvetően földközi-tengeri, azaz forró nyarak és enyhe telek jellemzik. Nagyobb északi hidegfrontok betörése idején inkább szubmediterrán jellegűre változik. A legcsapadékosabb évszak az ősz. A szárazföld felől fújó északi szeleket szlovénül burjának ([[bóra]]), a délieket maestral-nak nevezik. Vihar idején a legerősebb széllökések elérhetik a 200&nbsp;km/h sebességet.

 

 

== Turizmus ==

A város déli részén terül el a tengerparti Žusterna üdülőnegyed, villákkal, üdülőkkel, szállodával.

 

Nevezetes épületei a Prétori palota ([[15. század]]) és a Szent Nazarius székesegyház ([[14. század]]).

 

{{források}}

 

{{Commons|Koper}}

*[http://www.koper.si www.koper.si]

[[be:Горад Копер]]

[[bg:Копер]]

[[ca:Koper]]

[[cs:Koper]]