Wikipédia

„Populáció” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
Orosz Ida (vitalap | szerkesztései)
155 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}
{{korr}}
A '''populáció''' valamilyen vizsgálati szempont szerint '''azonosnak tekintett [[élőlény]]ek halmaza,;''' általában valamely [[faj]]nak vagy az [[ember]]eknek egy bizonyos '''jól körülhatárolható csoportja. Az emberi populációt népességnek nevezik.'''népességBiológiai vonatkozásban: '''nekAzon isfajok nevezikamelyek térben és időben együtt élnek'''.
Biológiai vonatkozásban: Azon fajok amelyek térben és időben együtt élnek
 
 
== Az ökológiában ==
A populáció az [[ökológus]] vizsgálódásainak alapegysége. Adott élőlényféleség valamely tér-idő intervallumban. A tér- és idő[[intervallum]] bármekkora lehet, ez ugyanis mindig az adott [[ökológia]]i vizsgálat célszerű megfontolásaiból adódik. A tér- és időbeli lehatárolás tehát önkényes. A [[Margit-sziget]] [[széncinege|széncinegéi]], ha külön vizsgáljuk őket, akkor egy populációt alkotnak, de [[Budapest]] összes [[széncinege|széncinegéjét]] is tekinthetjük egy populációnak. Azért használjuk a definícióban az "élőlényféleség" megnevezést az "[[egyed (csoport)|egyedek]] halmaza" helyett, mert nem feltétlenül egyedszámban mérjük a populációt: kifejezhetjük akár bizonyos mennyiségű [[biomassza]]ként, vagy bármely más, [[abundancia]] kifejezésére alkalmas mértékkel. Az [[ökológia]] szempontjából nem tartozik a populáció definíciójához, hogy [[egyed (csoport)|egyedei]] egy [[faj]]hoz tartozzanak, tehát szaporodóközösséget alkossanak.▼
 
▲A populáció az [[ökológus]] vizsgálódásainak alapegysége., Adott''adott élőlényféleség valamely tér-idő intervallumbanés időintervallumban''. A tér- ésAz idő[[intervallum]] bármekkora lehet, ez ugyanis mindig az adott [[ökológia]]i vizsgálat célszerű megfontolásaiból adódik. A tér- és időbeli lehatárolás tehát; önkényes. A [[Margit-sziget]] [[széncinege|széncinegéi]], ha külön vizsgáljuk őket, akkor egy populációt alkotnak, de [[Budapest]] összes [[széncinege|széncinegéjét]] is tekinthetjük egy populációnak. Azért használjuk a definícióban az "élőlényféleség" megnevezést az "[[egyed (csoport)|egyedek]] "halmaza" helyett, mert nem feltétlenül egyedszámban mérjük a populációt:. kifejezhetjükKifejezhetjük: akár bizonyos mennyiségű [[biomassza]]ként, vagy bármely más, [[abundancia]] kifejezésére alkalmas mértékkel. Az [[ökológia]] szempontjából nem tartozik a populáció definíciójához, hogy [[egyed (csoport)|egyedei]] egy [[faj]]hoz tartozzanak, tehát szaporodóközösséget alkossanak.
 
A [[növény]]i- és [[állat]]i-, illetve [[mikroba]]populációk időbeli változásaival a [[populáció-dinamika]] (a [[szünfenobiológia]] egyik rész tudomány területe) foglalkozik.
 
==Méretük==
 
A populáció (népesség) általános jellemzésénél nagyon sokféletöbbféle információra van szükség. Így fontos annak ismerete, hogy ''milyen körülmények között fordul elő, milyen a szerkezete, azaz a térben hol és hogyan helyezkedik el egy életközösségen belül, milyen az ivararány, a koreloszlás, de érdeklődésre tarthat számotés a mérete is''.
Ez utóbbi különösen fontos a veszélyeztetett fajok megőrzésével kapcsolatos védelmi intézkedésekkel összefüggésben, de szerepet játszik annak eldöntésében is, hogy szükség van e vegyszeres védelemre valamely rovarkártevővel szemben.
 
Arra a kérdésre, hogy mekkora méretű egy'''Egy populáció, a leggtöbbször elégséges három meglehetősennagysága viszonylagos értékből választaniérték: lehet nagy, közepes méretű vagy éppen kicsi. Az, hogy ezek milyen valós értékeket takarnak, magától a populációtól függ, kizárólag annak ismeretében értékelhető.''' Egészen más jelentéstartalmú, ha nagyemlős, ízeltlábú vagy valamilyen plankton populációjáról van szó. De az semNem mindegy, hogy a valódi szaporodási közösséget alkotó népesség tagjai mekkora területen élnek.
Ennek megfelelően a populáció pontos mérete egyedszámával vagy egyedsűrűségével jellemezhető. Az egyedszám abszolút érték, amely pontosan kifejezi a populációs közösség darabszámát. Ezzel szemben az egyedsűrűség térfogategységre vagy területegységre vonatkoztatott viszonyszám. Mindkettőnek jelentőssége van. Hogy melyik adatra van szükség az atttól függ , hogy a továbbiakban milyen célra lesz felhasználva.▼
 
▲Ennek megfelelően a'''A populáció pontos mérete egyedszámával vagy egyedsűrűségével jellemezhető.''' '''Az egyedszám abszolút érték,''' amely pontosan '''kifejezi a populációs közösség darabszámát'''. Ezzel szemben '''az egyedsűrűség térfogategységre vagy területegységre vonatkoztatott viszonyszám. Mindkettőnek jelentőssége van'''. Hogy melyik adatra van szükség az atttól függ , hogy a továbbiakban milyen célra lesz felhasználva.
 
==Számlálás és becslés==
 
Egy populáció jellemzéséhez '''darabra pontos egyedszámra általábanritkán nincsvan szükség. Csak kivételesen fontos esetekben kell a népességet ilyen mértékben ismerni, és ilyesmire található is példa.''' ''Ilyen lehet egy kihalás szélére jutott nagyemlős természetben élő állományának mérete.'' Például a szumátrai orrszarvú jelenleg élő populációinak egyedszáma nem éri el a százat.
Egy évszázaddal ezelőtt az európai bölények száma - az állatkerti példányokat is beleszámítva - nem érte el az ötvenet a világon. A két világháború közötti időszakban oriásióriási erőfeszítések történtek e faj megmentésére és ebben a programban Magyarország is részt vett. A fáradozásokat siker koronázta, ugyanis napjainkban már többezres európai bölény populáció él Lengyelországban.
Fontos lehet egy-egy ritka fészkelő madarunk esetében is a népesség méretének pontos ismerete. Például a vízirigó vagy az uráli bagoly populációi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegendő - egy bizonyos hibahatáron belül - a népesség méretének becslése.
Például tíz fészkelő pár uráli bagoly esetén- ismerve az átlagosan felnevelt fiókaszámot és figyelembe véve a felnövő madarak esetleges elvándorlását - a populáció egyedszám nagy pontossággal becsülhetőmegbecsülhető.
A mindennapos gyakorlatban azonban '''a legtöbb esetben elegendő aza'''z ennél kevésbé pontosan '''becsült érték''' is. Ezt egyszerűbb esetekben - pl. madaraknál - a megfigyelt vagy esetenként gyűrűzőhálóba került példányok száma alapján lehet megtenni.
 
==Egyedsűrűség==
 
Egyszerübb a helyzet, ha egy népesség jellemzésekor az egyedsűrűség kerül vizsgálatra. Az egyedsűrűség adatoknál egytöbb minta nem elegendőszükéges, '''mivel a népességek térbeli eloszlása általában nem egyenletes, ezért több''' esetenként '''különböző helyekről származó sorozatminták adatai alapján történik a becslés.''' ''A térfogatérték mértéke a vizsgált populációtól függ''. A talajlakó fonálférgek becslésére általában tíz-húsz köbcentiméter talaj elegendő, míg a gyűrűsférgek populációinak jellemzésére általában nagyobb térfogategységre van szükség.
Hasonlóképpen lehet eljárni kertekben, gyümölcsösökben a kártevőpopulációk becslése estén is. Pl. permetezés szükségességének megítéléséhez. A gyümölcsösben kihelyezett szexferomonos csapdák a rajzó hímeket befogják így egyedszámukból a populáció méretére , abból pedig a permetezés szükségességére lehet következtetni.
Az egyedsűrűség '''területegységre is megadható'''. Például egy természetes elegyes erdő valamelyik színezőelemének a populációja területegységre vonatkoztatva is '''becsülhető. A területegység, a vizsgált növénytársulás típusától függ'''. A különböző gyepek esetében elég egy 2x2 vagy 4x4 m-es kvadrátokból álló sorozat mintavétel. Erdőkben azonban a legkisebb is legalább 10x10 m-es kell hogy legyen.
A területegységre vonatkoztatott sűrűségadatok állatpopulációkra is megadhatók, de helyváltoztatásuk növeli a hiba lehetőségét. Ezen populációk egyedszám becslése más módszereket igényel.
 
==A populációgenetikában==
 
A [[populációgenetika|populációgenetikában]] '''a populáció''' [[ökológia]]i [[definíció]]jához hozzá kell tennünk, hogy '''olyan [[egyed (csoport)|egyedekb]]ől áll, amelyek tényleges [[szaporodás]]i [[közösség]]et képeznek.''' (Például földrajzilag vagy időben is elkülönülnek a faj más populációitól.)
 
A [[populációgenetika]] a populáción belül egyes [[gén]]ek illetve [[allél]]ok gyakoriságának változásaival foglalkozik.
37 ⟶ 43 sor:
 
==Társadalmi vonatkozásban==
 
[[Kép:World population.PNG|bélyegkép|350px|A [[Országok listája|világ országai]] népesség nagysága szerint]]
'''Társadalmi értelemben a populáció; egy adott területen''' ([[város]], [[régió]], [[ország]], [[földrész]] stb.) '''élő emberek megszámolt összessége.'''
 
<!-- ez számomra nem igazán érthető - Adapa
Mivel ilyen számbavett népesség nemcsak a helyben élésnek – hanem például egy bizonyos minta tagságát alkotó egyedek – viszonyában is létezik, gyakran a populációt használják helyette (l. például növénypopuláció).-->
 
Az emberi népesség megszámlálásával, méretével (növekedésével, fogyásával), összetételével és mozgásával a [[demográfia]] vagy népességtudomány foglalkozik. Más szempontból vizsgálja az emberi populációkat a [[szociológia]], a [[közgazdaságtan]] és a [[földrajz|gazdaságföldrajz]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Populáció”