Wikipédia

„Augustus (cím)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
87 909 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: cs:Augustus (titul)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: bg:Август (титла); kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Fájl:Dio coin3.jpg|right|300px|thumb|Római pénzérme [[Diocletianus]] császár képével és feliratával, jobbra ay ''Augustus'' felirattal.]]
'''''Augustus''''' ([[Latin nyelv|latin]] „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma ''augusti'', nőnemben ''Augusta'') a [[Római Birodalom]] császárainak egyik címe volt. A címet először [[Octavianus]] viselte, akivel annyira összeforrt, hogy Augustus néven emlékeznek rá a történelemkönyvek.
 
Octavianus után az Augustus [[Római névadási szokások|cognomencognoment]]t a császár viselte, de nem volt egy a császári hivatallal, ami valójában nem is hivatal volt, hanem a hatalom korábban nem alkalmazott koncentrációja egy ember kezében. E hatalomkör birtoklóját az Augustus név egyértelműen azonosította. Valódi hivatallá az augustusi címet a [[3. század]]ban [[Diocletianus]] tette, aki megosztotta az uralkodói hatalmat és külön jogköröket határozott meg a birodalom két augustusának és két [[Caesar (cím)|caesarcaesarj]]jánakának.
 
Görög megfelelői a ''[[szebasztosz]]'', illetve a hellenizált ''augusztosz''.
8. sor:
A birodalom bukása után személynévvé vált, amelyet kezdetben arisztokraták használtak, főleg a [[Német-Római Birodalom]]ban.
 
== Caesar Augustus ==
[[Fájl:Probus sol.jpg|right|300px|thumb|A késő [[3. század]]i császár [[Probus]] érméje, az ''Invictus'' („legyőzhetetelen”) és ''Pius Felix'' („szent és áldott”) címekkel.)]]
Octavianus [[Kr. e. 27]]. [[január 16]]-án kapta az Augustus nevet a [[Római Szenátus]]tól. A következő négy évtizedben ő lett az, aki saját kezébe összpontosítva a későbbi császárok által is birtokolt hivatalokat és hatalmi jogköröket megalapozta a császári hatalmat, amely így nevével is eggyéforrt, bár az Augustus névnek önmagában nem volt alkotmányos jelentése.
 
Mint ''[[princeps senatus]]'' („a szenátus első embere”) Augustus a Senatus vezetője volt, elnökölt az üléseken és határozatokat terjesztett be. ''[[Pontifex maximus]]''ként a római állam elsőszámú vallasi vezetője volt, a [[consul]]i [[imperium]] birtokosaként egyenlő jogokat birtokolt [[Róma]] fő magisztrátusaival, az ''imperium maius'' jogkörök pedig náluk is nagyobb hatalmat biztosítottak a számára Róman kívül. Így a a tartományok kormányzóinál is nagyobb volt a hatalma és ő volt a római [[légió]]k főparancsnoka is. A ''[[Tribunus|tribuicia potestas]]'' (tribunusi hatalom) birtokosaiként személye sérthetetlen volt (''sacrosanctitas'') és bérmely római magisztrátus határozatat meg[[vétó]]zhatta.
30. sor:
 
[[en:Augustus (honorific)]]
[[bg:Август (титла)]]
[[br:Aogust (titl)]]
[[cs:Augustus (titul)]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Augustus_(cím)”