„Frederick Winslow Taylor” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: ca:Frederick Winslow Taylor; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: ca:Frederick Winslow Taylor)
a (Bot: következő hozzáadása: ca:Frederick Winslow Taylor; kozmetikai változtatások)
[[Fájl:Frederick Winslow Taylor.JPG|bélyegkép|jobbra|Frederick Winslow Taylor<br />A futószalag feltalálója]]
'''Frederick Winslow Taylor''' ([[1856]]. március 20. – [[1915]]. március 21.), a [[Henry Ford]] által alkalmazott futószalagot feltaláló ([[1903]]) [[amerika]]i mérnök, akinek az [[1911]]-ben kiadott [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”] című könyve a [[20. század]] első felének [[ipar]]i [[vezetéselmélet]]i best-seller-je volt.
 
== Életrajza pontokban ==
[[1856]]. március 20-án született [[Philadelphia|Philadelphiában]] a jómódú [[Kvékerek|Kvéker]] kereskedő családba. Szülei a [[művészet]]et és [[filozófia|filozófiát]] támogató Franklin Taylor és Emily Winslow volt. Testvéreivel kiváltságos magániskolákban tanult saját oktatókkal. Családja a város elsőrangú beruházási bankárjának, Edmand W. Clark családjával volt közeli kapcsolatban. Fred legjobb barátja Clarence M. Clark volt, akivel [[1881]]-ben a Tenisz Társaság bajnokai lettek, majd később sogorokká, és egymás tanácsadóikká váltak.
 
Egészsége 1910-ben megromlott. 1911-ben adta ki két hírnevessé vált könyvét : [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt „Az üzemirányítás”]-t és a [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”]-t. Könyvei sikere nyomán élete végéig előadásokat tartott. [[1915]]. március 21-én egy előadására való utazása közben tüdőgyuladásban meghalt.
 
== Taylorizmus ==
Taylor 1911-ben kiadott [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”] című könyvében leírt alapelvek később „Taylorizmus” néven váltak ismertté. A könyvben leírt alapelvek közül a következő négyet említjük meg:
# Dolgozz ki egy „tudományt” minden munka számára. Ezalatt azt értette, hogy a munka tervezésekor minden mozdulatot, szabványos munkaeszközt és alkalmas munkakörülményt figyelembe kell venni.
# Támogasd ezeket a munkásokat munkájuk elvégzésének megtervezésében és munkájuk elvégzésének simaságában.
 
Taylor a következő kijelentést tette: <br />
„A munkairányító fő feladatának a munkáltató jólétének a munkavállaló jólétével való biztosítása kell hogy legyen. ”
 
[[Becker és Steele]] ezt a következőkkel egészítette ki:<br />
''„Taylorizmus a század elejétől kezdve a szerveztek egy fontos része, és azt az elmúlt 75 évben az amerikai vállalatok kristálytisztára csiszolták.”'' (Workplace by Design, Franklin Becker/Fritz Steele, 1995)
 
A kérdésre, hogy „Milyen hatással volt ebben az időben a Taylorizmus a szervezetekre?”, a következő választ lehet adni:<br />
''„A vállalati rend, a futószallaggal, a munkahelyek megkülönböztetésével és a szervezet méretének megnövekedésével követelte meg az új tipusú iroda- és a szabályozottabb időbeosztás kialakítását”'' (Üzleti veszélyek: Férfiak és nők a hivatali irodában, A. Kwolek-Folland 1994)
 
Taylorizmus azonnal megváltoztatta a szervezetek működését. Korábban, a szervezetek rendszerint otthonokból, vagy formális üzlethelyiségekből üzemeltek. A dolgozók közötti információ- és gondolatáramlatnak nem voltak akadályai. Taylorizmus a szervezetek e jellegzetességét hirtelen megváltoztatta. A második világháború utáni szervezetekre való hatását a következő lista érzékelteti:
* Vezetési rangsor
* Merev, rugalmasság hiánya
* A gyártó- és ipari tipusú vállalatok uralkodókká váltak
 
== Mai irányzatok ==
[[Fájl:Taylorizmus fejlödése.PNG|bélyegkép|300px|jobbra |Taylorizmus fejlődése]]
A Taylorizmus fejlődését és mai értelmezését a következő két modell mutatja:
Más helyen az új szervezeti szerkezetet „bármikor/bárhol gazdaság”-nak hívják. Az egyre gyorsabban fejlődő és terjedő technológia szerintük az új információ-kor körülményeiben a szervezet működésének lendületét is fokozza. A dolgozók egyre kevésbé vannak helyhez kötve, bárhol dolgozhatnak: repülőgépen, szállodákban, autójukban, golfpályán, vagy a strandon mobiljuk, hordozható számítógépük, összehangolt szoftver munkacsoportok és fax segítségével. A hely a legtöbb ember számára lényegtelené válik – kulturális és földrajzi határokat bármikor könnyedén átléphetik.
 
== Források angolul ==
* [http://en.wikipedia.org/wiki/Frederick_Winslow_Taylor Taylor a Wikipedián]
* [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm The Principles of Scientific Management]
158 137

szerkesztés