„Amoriták” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ELVe (vitalap | szerkesztései) a „Bibliai személyek” kategória eltávolítva; „Bibliai népek” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Bot: Link javítása átnevezés után (asszír király) |
||
13. sor:
A korai [[bronzkor]] alatt az amurrúknak ([[Kr. e. 3200]] - [[Kr. e. 2000|2000]].) fejlett városállamaik voltak – mint [[Ebla]], [[Karkemis]] és [[Jamhad]] (központja a mai [[Aleppo]]). A városokat erős falak védték a támadásoktól, míg az épületek az építészet magas színvonaláról tanúskodnak. Az amorita városállamok kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek dél és kelet mezopotámiai városállamokkal. Ezekre a kapcsolatokra bizonyíték, hogy a fejlett amorita művészet és építészet hatott a Mezopotámiaira, ők viszont az [[ékírás]]t importálták Dél-Mezopotámiából. A későbbiekben az amorita városállamok kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek [[Kánaán]]nal és [[Egyiptom]]mal is.
Aztán [[Kr. e. 2300]]-ban számos városállam pusztult el Szíriában, beleértve Eblát is, valószínűleg egy hadjárat során, amelyet a dél mezopotámiai Akkád királyság indított a leigázásukra. Talán klimatikus okai is lehettek, hogy ekkoriban a korábbi letelepedett földművelő életmód rovására előretört az állattenyésztő nomadizmus és az amurrúk a korábbi nyugati városi központokból keletebbre húzódtak. [[Kr. e. 2000]]-től már komoly veszélyt jelentettek Mezopotámia városállamaira. De nemcsak fenyegették, hanem fokozatosan meg is telepedtek a két folyó közt, és számos királyságot alapítottak, az első jelentőset [[Larsza|Larszában]], vagy [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]] az első, rövid életű [[Asszír Birodalom|asszír birodalmat]]. Leghíresebb királyságuk [[Babilon]] volt, leghíresebb királyuk [[Hammurapi]] ([[Kr. e. 1792]] - [[Kr. e. 1750|1750]]), az [[Óbabiloni Birodalom]] alapítója.
A [[Kr. e. 2. évezred]]ben a Szíriában maradt amorita népesség eltűnt, beolvadt az újabb sémi hullámok népeibe.
29. sor:
* '''amnanúk''' – a régészeti leletek szerint Mezopotámia legdélebbi részén éltek, de róluk is elneveztek egy helységet [[Szippar]] közelében. [[Szippar-Amnánum]] fallal körülvett város volt, [[Szín-Kasid]], [[Uruk]] királya [[i. e. 1850]] körül itt uralkodott, magát az „amnanúk királyá”-nak nevezte, ahogy valamivel később egy másik uruki király, [[Szín-gamil]] is.
* '''ubrabaiak'''
* '''rabbaiak''' – őket [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]], mint a Máriban felvonult jaminiak „fivéreit” említi.
* '''jarihiak''' - egy mári levél említi őket, valószínűleg a jaminiak közé sorolhatók.
A jaminiak ellen [[Jahdun-Lim]] folytatott háborút, és végül legyőzte őket, de továbbra is gondot okoztak neki engedetlenségükkel. Még a valószínűleg a jaminiak közül sármazó [[I. Samsi-Adad asszír király|I. Samsi-Adad]] is arra intette fiát, az akkori [[mári]] uralkodó [[Jaszmah-Adad]]ot, hogy bánjuk velük kíméletesen. [[Zimrí-Lim]] idején is ismétlődő birkalopásokat hajtottak végre a Mári uralma alá tartozó területen, de ennél súlyosabb problémát is okoztak, amikor [[Harrán]] királyával és [[Zalmakum]] országgal szövetkeztek, hogy elfoglalják [[Dir]]t – a mai [[Dér-ez-Zór]] közelében és [[Tuttul]]t.
===Hanaiak===
| |||