„Szinoptikusok” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(külön kell írni és kész, 150 találat a különírásra, 1 az egybeírásra (bennó vitalapja :). Ne szórakozzunk már.)
'''Szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) vagy '''szinoptikus evangéliumok''' néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – együttesét. A [[görög nyelv|görög]] megnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható.
 
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdésszinoptikus kérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikus kérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.
 
==A szinoptikusok közötti hasonlóságok==
 
== Magyarázatok ==
A szinoptikuskérdésreszinoptikus kérdésre adott válaszok közül ma az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. ''[[kétforrás-elmélet (evangéliumok)|kétforrás-elmélet]]'', ill. annak különböző variánsai. Az elmélet röviden azt állítja, hogy a legkorábbi evangélium ''Mk'' volt. Ez, valamint az ettől független, ''[[Q (teológia)|Q]]''-nak nevezett őskeresztény dokumentum szolgált forrásául – egymástól függetlenül – mind ''Mt''-nak, mind ''Lk''-nak.
 
==Jegyzetek==
55 886

szerkesztés