„Szinoptikusok” változatai közötti eltérés

Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikus kérdésszinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikus kérdésszinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.

A szinoptikus kérdésreszinoptikuskérdésre adott válaszok közül ma az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. ''[[kétforrás-elmélet (evangéliumok)|kétforrás-elmélet]]'', ill. annak különböző variánsai. Az elmélet röviden azt állítja, hogy a legkorábbi evangélium ''Mk'' volt. Ez, valamint az ettől független, ''[[Q (teológia)|Q]]''-nak nevezett őskeresztény dokumentum szolgált forrásául – egymástól függetlenül – mind ''Mt''-nak, mind ''Lk''-nak.