Főmenü megnyitása

Módosítások

The National Geographic Magazine szócikk bedolgozva
| caption = „Tettekre indítani az embert, hogy őrizze meg a Földet”
| type = Tudományos folyóirat
| format = B5
| foundation = [[1888]].
| ceased publication =
 
A magazinnak egy évben 12 száma jelenik meg, havonta egy. Ezek [[térkép]]mellékleteket is tartalmazhatnak. Alkalmanként különleges kiadások is készülnek. A National Geographic cikkei főként [[földrajz]]i, [[tudomány]]os, [[Történelem|történelmi]], [[Kultúra|kulturális]] témákról íródnak. A legrégebb óta futó [[USA|amerikai]] kiadás jelenlegi főszerkesztője Chris Johns. A National Geographic világszerte 32 nyelven (köztük [[Magyar nyelv|magyarul]] is) jelenik meg, az újság havonta több, mint 50 millió olvasóhoz jut el. A magazin cikkei mellet fotóiról is híres.
 
== Története ==
 
A The National Geographic Magazie immáron több mint 120 éves múltra tekint vissza. Az első szám 1888 októberében jelent meg, kettőszáz példányban, melyeket a National Geographic Society tagjai kaptak meg. Ez a társaság 1888. január 13-án alakult meg harminchárom alapító taggal. A társaság első elnöke Gardiner Greene Hubbard volt. 1897-ben bekövetkezett halála után veje, Alexander Graham Bell töltötte be ezt a tisztséget. Az ő döntése alapján mindenki megkapta a folyóiratot, aki a társaság tagjai közé tartozott. A feltaláló nevéhez köthető egy másik fontos mozzanat is a magazin életéből: a 23 éves Gilbert H. Grosvenorra bízta a tagok további toborzását és a folyóirat szerkesztését. Az ő munkássága adott irányvonalat a magazin további működésének. A cikkek írójától érdekfeszítő, irodalmi, stílust várt el, mindemellett olyan közvetlenséget, ami vonzóvá teszi az újságot a tudományokban nem jártas olvasó számára is.
Gilbert H. Grosvenor 1954-ben vonult vissza, munkáját fia, Melville Bell Grosvenor folytatta a családjukra jellemző hatékonysággal. 1964-re a társaság tagjainak a száma elérte az 5,5 millió főt. Napjainkban ez a szám 10,5 millió, és az olvasók ötöde nem az angol nyelvű kiadást olvassa.
A magazint 1995-ben idegen nyelven is megjelentették, méghozzá japánul. Mára 21 nyelven lehet megvásárolni a lapot, és olvasóinak számát 45 millióra becsülik.
A National Geographic magazin jelentősége a sajtótörténetben a képes újságírás területén és a tördelésben mutatkozik meg. Az arculatot nagyban meghatározta a Lumiere autochrom technika, amely az első, az újságírásban is használható eljárás volt színes fotók készítéséhez. Az első ilyen színes fénykép 1916 szeptemberében jelent meg nyomtatásban a folyóirat lapjain. A fényképészet fejlődésének állomásai figyelemmel kísérhetőek az újság oldalain. Az év valamely kiadásában láthatjuk az első természetes színekben pompázó víz alatti felvételt, és ugyanebben az évben jelent meg az első teljesen színes szám is, továbbá a hologram technika alkalmazásában, és az éjszakai felvételek közlésében is úttörőnek tekinthető ez a kiadvány. 1959 óta minden szám színes borítóval jelenik meg.
Témáját tekintve a lap mindig is tudományos magazinnak számított, a stílusát viszont már az első számok megjelenésekor bírálat érte. Az 1888. októberében megjelent füzetszerű, téglaszínű borítóval rendelkező kiadás egy témát dolgozott fel, a Hatalmas hóvihar címmel. A leírás ugyan élethűen ábrázolta az időjárási jelenséget, W. J. McGee neves geológus szerint „sok az illusztráció és a nem tudományos jellegű leírás”. A laikus oldalról pedig épp az ellenkező visszacsatolás érkezett, szerintük a tanulmányok túl nehezen emészthetők a hozzá nem értők számára. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a The National Geographic Magazine az első időkben még rendszertelenül jelent meg, 1896. januárjától beszélhetünk havi periodicitásról, ekkor öltött igazi folyóirat formát.
Az 1970-es években bekövetkezett fordulat eredménye képen már nem csak az érdekes és napos oldaláról olvashatunk a világnak. Ettől kezdve ugyanis a botrányt kavaró témák is napirendre kerültek. Ilyen például a környezetszennyezés, orvvadászat és minden olyan dolog, ami természetromboló hatású.<ref>www.geographic.hu</ref>
Egy 1931. májusi kiadást (LIX. évfolyam 5. szám) elemezve megismerhetjük a magazin korabeli arculatát. A címlap már ekkor is olyan sárga keretbe volt foglalva, amilyen azóta is fémjelzi az újságot. 254mmx176mm területű papírra nyomtatták, ez egy kis eltéréssel a nemzetközi szabvány (ISO/DIN) B-5-ös<ref>www.wikipedia.hu</ref> méretének felel meg. Ebben az időszakban ugyan megjelentek már a színes fotók az újság lapjain, de a képek nagy része még fekete-fehér. A vizsgált kiadásban a reklámokat nem tekintve 135 fénykép található, ebből mindössze 41 színes felvétel, melyeknek minőségén még látszik, hogy még nem teljesen kiforrott a technika. A címlapon nincs kép, de a tartalom főbb címeit megtalálhatjuk rajta mellette a szerzők neveit is feltüntetik, valamint, hogy melyik fejezethez mennyi illusztráció tartozik. Ebből is látszik, hogy a korabeli újságírásban még más értéke volt a fotónak, mint napjainkban. Ezenkívül megtalálható még az éves előfizetés ára, a darabár, a kiadó neve, a kiadás dátuma, az évfolyam és a szám megjelölése, és természetesen a magazin címe (betűtípus: Goudy Old Style) a címlapon. (Napjainkban Times New Roman betűtípust használnak a borítón.)<ref>Betűtípusokat beazonosította: Asztalos Tamás tipográfus</ref> A sárga kereten belül található még egy a lapszéli repkény díszítéshez hasonlatos, tölgy leveleket és termést ábrázoló stilizált minta, ami szintén körbeöleli a szöveges részt. A borító belső lapján találhatjuk az impresszumot, valamint pár szót a National Geographic Society-ról (ami egyébként Washingtonban székel, a lapot is innen adják ki), és a szerzői jogvédelemről szóló sorokat. A magazin 183 oldala könyvszerűen van kötve, puha borítóval. A lapok fényes felületűek, az oldalszámozás elég rendhagyó. Az első 26 és az utolsó 28 oldal és a hátlap mindkét oldala reklám, ezek nincsenek beszámozva. A 129 oldalas tartalmi részt ezek közé helyezték, ennek számozása 523-tól 652-ig tart.
A hirdetések többsége egész oldalas, de van, hogy egy lapra több is felkerült. A reklámanyagok többsége illusztrált fényképpel vagy grafikával. Színes fotót még nem alkalmaztak marketing célra, csupán az újság leghátsó oldala színes, de itt is csak kézzel készített kép található.
A hirdető cégek profilja vegyes, fogkrémgyártóktól kezdve az utazási irodákon keresztül a luxusóra és autókereskedőkig mindenki fellelhető. Ebből az szűrhető le, hogy a folyóirat célközönsége egy elég tág réteg, ugyanis valószínű, hogy az olcsó konzervet, a porszívót, és felső kategóriás autókat és utazásokat nem ugyanannak a csoportnak ajánlják. A reklámok nagy része alatt található egy kivágható rész, egy megrendelőlap, amit postán lehet visszajuttatni a forgalmazónak.
A cikkek témájukat tekintve leíró, bemutató jellegűek. Az első és legterjedelmesebb írás Illinois államot mutatja be, Junius B. Wood munkája, címe: Illinois, Crossroads of the Continent. Ennek a témának két alfejezete is van, a Rambles Through the Prairie State, és a Chicago, Titan of the Middle West. Ez utóbbi Clifton Adams nevével van fémjelezve. A leírás kimerítően taglalja a térség történetét, földrajzi adottságait, jellemző növényeit, mezőgazdaságát, iparát. Bemutat egy-két nevezetességet, és az ott élő emberek mindennapjait, munkáját, szórakozásait.
A következő cikk, a Flying the Hump of the Andes a National Geographic Society egy latin amerikai expedíciójának anyaga. Az felfedezőutat a levegőben járták be az Andok hegyláncai fölött, és számos levegőből készült fotóval örökítették meg a természet és az emberek alkotásait. A leírás Capt. Albert W. Stevens nevéhez köthető.
Az utolsó nagy fejezet Németországba kalauzol el, azon belül is Ströbeckbe, a sakk otthonába (Ströbeck, Home of Chess). Ide tarozik továbbá a Grimm’s Fairyland in Northwest Germany című rész is. A két szöveghez összesen 22 színes kép tartozik.
Számos oldalra térképeket szúrtak be, melyek a szóban forgó területet mutatják be.
Az egész tartalmi rész esetében a bal oldal tetejére a magazin címe, a jobb oldal tetejére pedig a cikk címe van fejlécként nyomtatva. A szöveget mindenhol két hasábba szedik, a fényképek alá pedig oda van írva, hogy mit ábrázol, valamint egy rövid megjegyzés.<ref>The National Geographic Magazine, LIX. évfolyam, 5. szám, 1931. május</ref>
A National Geographic Society és Magazine munkássága a térképészet területén se elhanyagolható. A társaság kiadta CD- és DVD-n az 1888-1997-ig terjedő munkásságának anyagát. Két részben jelent meg: The Complete National Geographic, és a National Geographic Maps. Ez a gyűjtemény többek között azért sem elhanyagolható, mert a szervezet kiadványai a kezdetektől fogva fontos tudományos forrásnak hivatkozási alapnak számítanak. Például Sir Winston Churchill a magazinban megjelent második világháborús térképet használta 1944-ben tárgyalásaihoz, valamint az Öböl-háború idején a társaság több mint 50.000 térképet adományozott az amerikai hadseregnek a Perzsa-öbölről.<ref>www.pcdome.hu</ref>
 
== Lásd még ==
* [[National Geographic Society]]
* [[National Geographic Channel]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==