„Disznóparéjfélék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Jegyzetek: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
Virág- és termésmorfológiai kiegészítés; a korábbi magyar rendszerek álláspontja |
||
18. sor:
[[Salsoloideae]]
}}
A '''disznóparéjfélék''' vagy '''amarántfélék''' ''(Amaranthaceae)'' a [[szegfűvirágúak]] ''(Caryophyllales)'' [[rend (rendszertan)|rendjének]] egy [[család (rendszertan)|családja]]. Mintegy 160 nemzetség és 2400 faj tartozik ide. Ezek legtöbbje [[lágyszárú]] vagy [[cserje]], igen kevés fa tartozik ide. Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. ''Salicornia'' sp.). [[levél|Leveleik]] épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz,esetleg finoman szőrözött, molyhos.
Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű [[virágtakaró]]juk hártyás, zöld színű vagy színes [[virágtakaró|lepellevelekből]] áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános [[virág|virágképlet]]e: *'''P'''5–2 '''A'''5–1 '''G'''(3–2). Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomoly[[virágzat]]ban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről-nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú tok[[termés]]ük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok.
Széles körűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk [[szubtrópus]]i és [[trópus]]i régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is. ▼
▲Széles körűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk [[szubtrópus]]i és [[trópus]]i régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is.
A korai rendszerekben – mint már olvashattuk – nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a [[Soó-rendszer]]ben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A [[Hortobágyi-rendszer]]ben hasonló az elhelyezésük. A [[Borhidi-rendszer]]ben pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében ''(Chenopodiales)'' szerepel családként.
Az [[APG II]] rendszerben a családot a [[szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család [[monofiletikus]]ságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá <ref> Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA </ref> Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[libatopfélék]] ''(Chenopodiaceae)'' közé tartozik a [[cékla]], a [[libatop]] vagy a [[spenót]] is.
| |||