„Velencei nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Jegyzetek: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: következő hozzáadása: hak:Vî-nî-sṳ̂-ngî; kozmetikai változtatások |
||
15. sor:
A '''velencei''' vagy '''venetói nyelv'''<ref>Nem tévesztendő össze az ókori [[Itália|Itáliában]] beszélt [[venét nyelv]]vel.</ref> (saját elnevezése ''léngua vèneta'' vagy ''vèneto)'' az [[indoeurópai nyelvcsalád]] [[Italikus nyelvek|itáliai ágán]] az [[újlatin nyelvek]] [[Nyugati újlatin nyelvek|nyugati]], közelebbről a [[galloromán nyelvek]] gallo-itáliai csoportjába tartozó [[nyelv]], illetve [[nyelvváltozat]]. [[Anyanyelv]]i használóinak száma [[Olaszország]]ban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az [[olasz nyelv]] egyik északi [[dialektus]]ának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a [[sztenderd nyelvváltozat|sztenderd]] olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő [[nyelvjárás]]ra oszlik; fejlődésére feltehetően az [[ókor]]i (valószínűleg a [[latin nyelv|latinnal]] közeli rokonságban álló) [[venét nyelv]] [[szubsztrátum]]ának hatása jellemző.
== Hangtani sajátosságok ==
Hangtanilag egyfelől az olasszal, de leginkább az [[iberoromán nyelvek]]kel ([[spanyol nyelv|spanyol]], [[katalán nyelv|katalán]]) mutat egyezéseket. Így megtalálható benne a kasztíliai spanyolra jellemző interdentális zöngétlen réshang [θ], amit írásban a ''z'' betűvel jelölnek (mint a spanyolban), az [s] fonéma ejtése alveolárisként (emelt nyelvheggyel) realizálódik, mint a spanyolban, katalánban, illetve az észak-olaszországi nyelvváltozatokban. Az olaszhoz képest eltérés továbbá, hogy használják a ''j'' betűt, azonos hangértékkel [j], illetve az ''x''-et, amely a [z] fonémát jelöli. További jellemző (nyelvjárásokban), hogy a magángangzók közötti ''l'' sokszor gyenge j-szerű hangként valósul meg, vagy egyáltalán nem ejtik, például ''léngua'' ['jengwa], ''góndola'' ['gondo<sup>j</sup>a] vagy: ['gondoa].
Szintén az olasztól eltérő, viszont az iberoromán és a [[keleti újlatin nyelvek]]kel rokon tulajdonsága a megkettőzött mássalhangzók hiánya, így például az olasz ''terra'' szónak a velenceiben ''tera'' felel meg (vö. [[román nyelv|román]] ţară, viszont katalán ''terra'', spanyol ''tierra)''. Az ''s'' magánhangzók között alveoláris [z]-nek hangzik, a magánhangzók közötti [s] jelölésére az ''ss'' grafémát használják (akárcsak a [[portugál nyelv|portugálban]] és a katalánban). A helyesírás nem egységes.
== Nyelvtani jellemzők ==
Nyelvtana általánosságban nem tér el a többi újlatin nyelvétől. Jellemző szintaktikai tulajdonság (amely a rétoromán nyelvváltozatokban is megtalálható), hogy az alanyt az ige előtt determinánssal megismétlik: ''l’amigo el vien'' (vö. spanyol ''el amigo viene'', olasz ''l’amico viene)'' „a barát eljön”.
A határozott névelők (egyes szám hímnem/nőnem, többes szám hímnem/nőnem): ''el'' és ''la'' (magánhangzóval kezdődő szó előtt mindkettő ''l’)'', többes számban ''i'' és ''e'', például ''el gato grasso / la gata grassa'' „a kövér (hím/nőstény) macska”, ''i gati grassi / e gate grasse'' „a kövér macskák”. A többes szám az ''o''-ra és ''e''-re végződő szavak esetén ''-i'', az ''a''-ra végződő szavaknál ''-e'', mint az olaszban.
== Nyelvi példák ==
;Idézet [[Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata|Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatából]]:
{{Idézet|'''Tuti i eseri umani xe nai iberi e conpagni par dignità e diriti. I xe dotai de raxon e de cosiensa e i deve conportarse i uni co i altri co spirito de fradelansa.'''”<br />„''Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.''}}
;{{Audio|velencei.ogg|Tant par scuminziàr}}
{{Idézet|'''Fiòi, quà se scrive come che se parla; co buté ’l òcio in te sto canton, no sté voltàr la carta, fando fénta de no védar; fùrsi trovaré anca ròbe che no ve interèssa, ma dògni tant sintiré che é gusto fermarse na s-ciànta a tirar ’l fià e riposarse de tut sto da far, de sto remenàrse, de sto corar, che ’l par che vénghe da ciapàr ’l mondo àea straca; cussì podarén scoltar quel che ne conta i nostri vèci: se se sa puìto le ròbe da una volta, se capisse mèjo anca quée de adèss e se se vòl un fià de pì ben fra de noàntri, che ’l é quel che conta pì de tut.<br />Tant par scuminziàr, i dise che ’l nome de Zéja ’l vien dal latin cilia: «i zìli, i ori, la riva», parché fin quà jèra tut bòsc, e da quà in zo tuta aqua; ma no paeù, canèe, stran, mussati, tòrba, aguàzzi, cofà soto i recòrdi dei nostri vèci; quà, na voltona, jèra tut un spècio de aqua che i ghe ciaméa «Laguna Eracleana» o «Laguna Opitergina».<br />’L bòsc, che in latìn i ghe ciaméa Silva Cerbonia, ’l jèra pien de bestie, màssima porzèi salvàreghi, che par capirse i ghe diséa porzèi zignàri; e i siori da Udèrzo i vignéa quà a cazza, che adès se ghe dise anca: «'ndar a trar»; e osèi? un frajèl da par tut, parché quà i catéa aqua, tera, alberi, fruti, pomèe, bissi e de tut, che dopo jèra tuta na musica de zavàtui, russignòi, zirpignòe, merli, tordi, scrinzéti, zòrle, gainàzze… – No ghin parlén del pescar, parché fra tinche e bisati, rane, brùssoe, schíe e pesséti, jèra tut un afàr: bastéa métar zo la réde o ’l schiràl o 'ndar a palpéta.'''}}
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
{{InterWiki|code=vec}}
*[http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=vec Ethnologue] adatok a velencei nyelvről.
68. sor:
[[gl:Lingua véneta]]
[[gv:Veneeshish]]
[[hak:Vî-nî-sṳ̂-ngî]]
[[he:ונטית (שפה רומאנית)]]
[[hr:Venecijanski jezik]]
| |||