„Rézkarc” változatai közötti eltérés

Nem tudjuk, ki használta először a maratást grafikai célra. Az bizonyosnak látszik, hogy a [[sav]]val való maratást a fegyverkészítők alkalmazták először, akik a fegyvereket, páncélokat vésett mintákkal díszítették. A felületet saválló anyaggal vonták be, éles tűvel felvitték a rajzolatot és [[salétromsav]]val maratták, amit az eljárás után még vésővel cizelláltak. Az első karcok vaslemezre készültek, majd a rézlap alkalmazásával ez a technika gyorsan elnyerte a grafikus-festők rokonszenvét. [[Daniel Hopfer]] ([[1493]]–[[1536]]) [[Augsburg]]ban [[1505]] körül készített karcokat, és [[Urs Graf]] ([[1485]]–[[1528]]) volt az első, aki rézlemezt használt ([[Albrecht Dürer]] lapját vitte át rézlemezre, melyek közül az [[1512]]-ben készült [[Szent Jeromos]]t ábrázoló az ismert legrégibb datált karc). Van művészettörténész, aki szerint az első rézkarcot egy ''Vaclav'' nevű vésnök készítette [[1496]]-ban [[Olomouc]]ban.<ref>Jerzy Werner: Technika i technologia sztuk graficznych. Krakkó, Wydawnictvo Literacke, 1972.</ref> A rézkarc egy rövid ideig még csak a rézmetszet előkészítésének egyik fázisa volt, míg eljutott addig, hogy a grafika önálló válfajaként alkalmazták.<ref>[[Albrecht Dürer]] számos rézmetszetén felfedezhető a maratásos előkészítés nyomai.</ref> Hamarosan azonban igen népszerű és gyakran használatos technika lett. [[Hollandia|Hollandiában]] [[Rembrandt]] fejlesztette magas színvonalra mind technikailag, mind művészi téren. Az ő oldott, festői stílusa szabadította fel a rézkarcot a rézmetszet stílusának befolyása alól. A rézmetszettel ellentétben a rézkarc egészen máig megőrizte vonzerejét a grafikusok körében, [[Jean-François Millet]], [[Édouard Manet]], [[Pablo Picasso]], [[Kondor Béla]] és mások munkássága igazolja ezt. Idővel aújabb rézkarcnakmaratáson újalapuló változataigrafikai alakultaktechnikák kiis kialakultak, mint például a repesztés[[foltmaratás]] ''(aquatinta),'' aza [[akvatintalágyalap]] ''(vernis mou),'' a [[Repesztés (grafika)|repesztés]] ''(rezervázs)'' stb.