„Hosszúhullám” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
A hosszúhullámok'''hosszúhullám'''ok ([[angol nyelv|angolul]]: ''longwave'', jelölése: '''LW''') olyan rádióhullámok[[elektromágneses hullám]]ok, melyek [[frekvencia|vivőfrekvenciája]] a 30 … 30030–300 [[kHz]], [[hullámhossz]]a az 10 … 110–1 [[km]] tartományba esik. Emiatt olykor „kilométeres sáv”-nak is nevezik.
 
A hosszúhullámok [[felületi hullám]]ok útján, a [[Föld]] görbületét követve (kellő [[adóteljesítmény]] esetén) nagy távolságra terjednek. (Például a [[Szovjetunió]] nagy területének besugárzásához hosszúhullámú adókat is használtak, ez az oka, hogy a hajdanán közismert [[Szokol zsebrádió]]k a hosszúhullámú sávot is vették.)
 
Hosszúhullám alatt általában olyan rádiósugárzást értünk, melynek frekvenciája kisebb, mint 540 kHz. Az alsó érték nincs meghatározva, de általában 5 kHz alatt adásra már nemigen használható. Egyes kereskedelmi rádiókészülékekben 150 kHz a beállítható sáv alsó határa.
9. sor:
A hosszúhullámú vétel egyik problémaforrása az [[zaj#elektromos zaj|elektromos zaj]], ami az elektromos készülékekből, [[villanymotor]]okból, [[nagyfeszültség]]ű vezetékekből ered. Ezektől a berendezésektől sokszor 500-1000 méterre is el kell távolodni, ha például a Föld [[természetes eredetű rádiósugárzás|természetes eredetű rádió]]hangjait akarjuk hallani.
 
Hosszúhullámú természetes rádióforrás lehet bármely [[zivatarzivatarfelhő]]felhő, az [[ionoszféra]], a [[sarki fény]] és még számos más mechanizmus. A zivatarok[[zivatar]]ok során keletkező [[villám]]okat több száz km távolságból is érzékelni lehet.
 
A vétel erősségét javítja a nagy vízfelület, ami a tengerpartokra jellemző. Éjszaka akár több ezer km távolságból is lehetséges egyes adóállomások vétele. A vétel [[tél]]en jobb, mint [[nyár]]on.