„Hugó itáliai király” változatai közötti eltérés

a
== Felemelkedése ==
 
Hugó a [[frankok|frank]] [[Bozonidák]] házának sarja volt: apja, [[Arles-i Theobald|Theobald]] arles-i és vienne-i grófként rokona, [[Boso provence-i király]] ([[879]]–[[887]]) környezetéhez tartozott, Berta nevű édesanyja pedig a [[Karoling-ház|Karoling]] [[II. Lothár lotaringiai király]] törvénytelen lánya volt. Apja halálának időpontja nem ismert, [[887]]-ben vagy [[895]]-ben történt; Hugó mindenesetre megörökölte tőle vienne-i és arles-i grófságát, miáltal Provence egyik legfontosabb hatalmasságává lépett elő. V. Boso fia, [[III. Lajos itáliai király|III. Lajos]] udvarának befolyásos tagja volt, [[905]]-től kezdve pedig gyakorlatilag az ő kezébe került a provence-i királyság irányítása, amikor [[I. Berengár itáliai király|Berengár]] [[friuli]] őrgróf, utóbb itáliai király elfogta és megvakíttatta Lajost.
 
A vak király mellett Hugó vált a legfontosabb tanácsadóvá. Az uralkodó [[911]]-ben Viennois őrgrófjává és Provence hercegévé nevezte ki, mire átköltözött Arles-ba, és onnan intézte a Vienne-ben maradt Lajos helyett a királyság ügyeit. Tovább erősítette a királyhoz fűződő kapcsolatát, hogy [[912]]-ben annak féltestvérét, [[Provence-i Willa|Provence-i Willát]], [[I. Rudolf burgundi király]] özvegyét vette feleségül. Hugó áttelepülésével az udvar számos burgundi előkelősége is Arles-ba ment, ami a 910-es évek elején komoly, nem egyszer gyilkosságokba torkolló hatalmi vetélkedéshez vezetett a helyi arisztokráciával.