„Hugó itáliai király” változatai közötti eltérés

a
Vak Lajoshoz hasonlóan Hugó is itáliai ambíciókat dédelgetett, ezért provanszál serege [[Lombardia|Lombardiára]] támadt, hogy az immár császári címet viselő Berengártól elragadja a területet. Bár édesanyja, a másodjára [[II. Adalbert toszkán őrgróf]]hoz feleségül menő Berta is támogatta, a hadjárat – melynek időpontját illetően a források ellentmondóak, és vagy [[917]] és [[920]] közé, vagy [[923]]-[[924]]-re teszik – nem járt sikerrel. Közben [[II. Rudolf burgundi király]]t néhány itáliai nemes itáliai királlyá kiáltotta ki, és a kirobbanó polgárháború keretében [[924]]-ben meggyilkolták Berengárt. Rudolf diadala azonban rövid életű volt, mivel az itáliaiak Hugóhoz fordultak, aki [[926]]-ban Itáliába vonult, és [[július 9.|július 9]]-én megkoronázták [[Pavia]] városában.
 
Míg Hugó Paviában rendezkedett be, az Provence irányítását fivérére, [[Arles-i Boso|Arles-i Bosó]]ra hagyta. [[928]]-ban meghalt Vak Lajos, ekkor Hugó visszatért Arles-ba mint provence-i király, de [[933]]-ban a II. Rudolffal kötött 926-os egyezmény értelmében átadta a burgundi királynak az Alsó-Burgundiának is nevezett Provence-ot annak fejében, hogy az lemondott az itáliai trónigényéről. Közben nekilátott itáliai hatalma kiterjesztésének. [[931]]-ben megvakíttatta [[Lambert toszkán őrgróf]]ot, saját féltestvérét, birtokait pedig Boso nevű fivérének adta át. (Később, [[936]]-ban Bosótól is elvette Toszkánát, hogy Hubert nevű törvénytelen fiának adja át; Bosót bebörtönözték és Hugó parancsára valószínűleg meggyilkolták.) [[932]]-ben a [[Pápai Állam]]ot kezében tartó hírhedt [[Marozia|Maroziát]], [[Guido toszkán őrgróf|Guido]] nevű féltestvérének özvegyét, [[XI. János pápa]] anyját próbálta feleségül venni [[Róma]] városában, ám utóbbi fia, [[II. Alberic spoletói herceg]] lecsapott rájuk az esküvőn, és bebörtönöztette Maroziát; Hugó el tudott menekülni.
 
== Magyarok és szaracénok ==