„Hugó itáliai király” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
== Felemelkedése ==
 
Hugó a [[frankok|frank]] [[Bozonidák]] házának sarja volt: apja, [[Arles-i Theobald|Theobald]] arles-i és vienne-i grófként rokona, [[Boso provence-i király]] ([[879]]–[[887]]) környezetéhez tartozott, Berta nevű édesanyja pedig a [[Karoling-ház|Karoling]] [[II. Lothár lotaringiai király]] törvénytelen lánya volt. Apja halálának időpontja nem ismert, [[887]]-ben vagy [[895]]-ben történt; Hugó mindenesetre megörökölte tőle vienne-i és arles-i grófságát, miáltal Provence egyik legfontosabb hatalmasságává lépett elő. Nagy vagyonához kortársa, a [[pavia]]i udvarában felnövő későbbi [[cremona]]i püspök, [[Liudprand]] tanúsága szerint rendkívüli politikusi tehetség és kegyes vallásosság párosult. <ref>''„Hugó király éppoly nagytudású volt, mint amilyen merész, és bátorsága nem maradt el okosságától. Imádta az Istent, és szerette azokat, akik a szent vallást szerették. Törődött a szegényekkel szükségükben, és féltő gonddal fordult a templomok felé; az Istennek szentelt és bölcs férfiakat nemcsak szerette, hanem nagy becsben is tartotta őket. És mégis: ő, aki ennyi erénnyel ékeskedett, az asszonyok iránti gyöngeségével mindezt beszennyezte.”'' In: Liudprand: Antapodosis. III. 19, ford. Süttő Szilárd}}</ref> Boso fia, [[III. Lajos itáliai király|III. Lajos]] udvarának befolyásos tagja volt, [[905]]-től kezdve pedig gyakorlatilag az ő kezébe került a provence-i királyság irányítása, amikor [[I. Berengár itáliai király|Berengár]] [[friuli]] őrgróf, utóbb itáliai király elfogta és megvakíttatta Lajost.
 
A vak király mellett Hugó vált a legfontosabb tanácsadóvá. Az uralkodó [[911]]-ben Viennois őrgrófjává és Provence hercegévé nevezte ki, mire átköltözött Arles-ba, és onnan intézte a Vienne-ben maradt Lajos helyett a királyság ügyeit. Tovább erősítette a királyhoz fűződő kapcsolatát, hogy [[912]]-ben annak féltestvérét, [[Provence-i Willa|Provence-i Willát]], [[I. Rudolf burgundi király]] özvegyét vette feleségül. Hugó áttelepülésével az udvar számos burgundi előkelősége is Arles-ba ment, ami a 910-es évek elején komoly, nem egyszer gyilkosságokba torkolló hatalmi vetélkedéshez vezetett a helyi arisztokráciával. Hatalmának egyik fontos támasza volt unokaöccse, Teutberge nevű húga és Warnarius troyes-i gróf fia, [[Manassès]], aki eleinte Arles érsekeként, utóbb [[Verona]], [[Trento]] és [[Mantova]] [[püspök]]eként is támogatta Hugó politikáját.
== Az itáliai királyság ==
 
Vak Lajoshoz hasonlóan Hugó is itáliai ambíciókat dédelgetett, ezért provanszál serege [[Lombardia|Lombardiára]] támadt, hogy az immár császári címet viselő Berengártól elragadja a területet. Bár édesanyja, a másodjára [[II. Adalbert toszkán őrgróf]]hoz feleségül menő Berta is támogatta, a hadjárat – melynek időpontját illetően a források ellentmondóak, és vagy [[917]] és [[920]] közé, vagy [[923]]-[[924]]-re teszik – nem járt sikerrel. Közben [[II. Rudolf burgundi király]]t néhány itáliai nemes itáliai királlyá kiáltotta ki, és a kirobbanó polgárháború keretében [[924]]-ben meggyilkolták Berengárt. Rudolf diadala azonban rövid életű volt, mivel az itáliaiak Hugóhoz fordultak, aki [[926]]-ban Itáliába vonulthajózott, és miután [[Pisa|Pisában]] kikötve találkozott híveivel, [[július 96.|július 96]]-énán megkoronázták [[Pavia]] városában. Burgundi ellenfele harc nélkül visszavonult eredeti királyságába.
 
Míg Hugó Paviában rendezkedett be, Provence irányítását fivérére, [[Arles-i Boso|Arles-i Bosó]]ra hagyta. [[928]]-ban meghalt Vak Lajos, ekkor Hugó visszatért Arles-ba mint provence-i király, de [[933]]-ban a II. Rudolffal kötött 926-os egyezmény értelmében átadta a burgundi királynak az Alsó-Burgundiának is nevezett Provence-ot annak fejében, hogy az lemondott az itáliai trónigényéről. Közben nekilátott itáliai hatalma kiterjesztésének. [[931]]-ben megvakíttatta [[Lambert toszkán őrgróf]]ot, saját féltestvérét, birtokait pedig Boso nevű fivérének adta át. (Később, [[936]]-ban Bosótól is elvette Toszkánát, hogy Hubert nevű törvénytelen fiának adja át; Bosót bebörtönözték és Hugó parancsára valószínűleg meggyilkolták.) [[932]]-ben a [[Pápai Állam]]ot kezében tartó hírhedt [[Marozia|Maroziát]], [[GuidoWido toszkán őrgróf|GuidoWido]] nevű féltestvérének özvegyét, [[XI. János pápa]] anyját próbálta feleségül venni [[Róma]] városában, ám utóbbi fia, [[II. Alberic spoletói herceg]] lecsapott rájuk az esküvőn, és bebörtönöztette Maroziát; Hugó el tudott menekülni.
 
== Magyarok és szaracénok ==
== Házasságai, utódai ==
 
Hugónak négy feleségéről és legalább négyöt szeretőjéről tudunk, akiktől nyolc gyermeke ismert. Első ismert asszonyától, a [[912]]-ben feleségül vett [[Provence-i Willa|Willától]] nem született gyermeke. Második asszonya, a [[924]] előtt feleségül vett német származású Alda vagy Hilda szülte számára törvényes gyermekeit: Aldát, aki utóbb [[II. Alberic]] felesége lett, és Lothárt, aki az itáliai királyságban követte. Utolsó két feleségétől, [[Marozia|Maroziától]] és [[Sváb Berta|Sváb Bertától]] sem születtek utódai.
 
Első törvénytelen fia egy Wandelmoda nevű nemesasszonytól származott: [[Spoletói Hubert]] toszkán őrgróf lett atyja jóvoltából. Egy PazolaPezola és [[Venus]] néven is ismert közrendű<ref name="szeretők">''„Bár jó néhány ágyasa volt, háromért közülük különösen lángolt, ocsmány szerelemmel (...) A nép azonban ezen nőket erkölcstelenségük csúf bűne miatt az istennők neveivel nevezte, azaz Pezolát Venusnak hívta, Rozát Iunónak féltékenykedése és örökös gyűlölködése miatt, mivel amaz a rothadó test szépségét tekintve felülmúlta őt, végül Stefániát Semelének.”'' In: [[Liudprand]]: ''Antapodosis''. IV. 14, ford. Süttő Szilárd. </ref> szolgarendű asszonytól született Berta nevű lánya, aki Eudokia néven [[II. Rómanosz bizánci császár]] jegyese lett, de a házasság létrejötte előtt meghalt. Ő örökölte utóbb a provence-i atyai birtokokat. Bertának volt egy Boso nevű testvére, aki [[piacenza]]i püspökként és császári kancellárként vonult be a történelembe. Egy harmadik szerető, bizonyos Rotrude vagy Rosa, akit [[Iuno|Iunóként]] is emlegettek,<ref name="szeretők" /> egy Rotlind vagy Rolend nevű lányt szült neki, aki Bernát paviai grófhoz ment feleségül. Egy negyedik szeretőjétől, a római StefániátólStephaniától ([[Szemelé]])<ref name="szeretők" /> származott TebaldTedbald nevű fia, akit Milánó érsekévé próbált kinevezni. Ismeretlen asszonytól született Geoffroy nevű fia, [[Nonantola]] apátja.
 
== Referenciák ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/italien/hugo_von_arles_koenig_von_italien_948.html Die Genealogie des Mittelalters]