Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
A '''sárgás babuin''' ''(Papio cynocephalus)'' az öt [[pávián]]faj egyike, bár korábban szavannapávián néven egy fajként kezelték a nagyon hasonló [[medvepávián]]nal, a [[guineai pávián]]nal és az [[Anubisz-pávián]]nal. MaEgyes egyesújabb rendszertanok szerint mind az öt páviánféleség, beleértve a [[galléros pávián]]t is, egyetlen fajba tartozik ''(Papio hamadryas)''. A sárgás babuin nevét jellegzetes színéről kapta; tudományos nevében a ''cynocephalus'' jelentése „kutyafejű”.
 
== Előfordulása ==
Amint elnevezése tükrözi, a faj szőrzete sárgásbarna színű, kivéve néhány fehér foltot a végtagok belsején és az arcokon; a csupasz, kutyákéhoz hasonlóan megnyúlt pofa és [[ülőgumó]]k színe viszont lilásfekete. Kisebb sörény – talán az Anubisz-páviánok örökségeként – csak a ''P. c. ibeanus'' alfaj hímjeinél fordul elő, de itt is jóval kisebb a többi sörényes páviánénál. A fejtetőn jellegzetes taraj húzódik hosszabb szőrszálakból. A kölykök a ''P. c. cynocephalus''nál többi páviánfajhoz hasonlóan fekete szőrzettel jönnek világra, míg a ''P. c. kindae'' kölykei vörös színűek, a ''P. c. ibeanus''éi pedig fehérek. Felnőttkori színezetüket körülbelül hat hónapos korukra érik el.
 
Az összes páviánra jellemző az erőteljes [[ivari kétalakúság]]. A hímek jóval átlagos hosszatesthossza 110-120 centiméter, testtömegük pedig 23-26 kilogramm körül mozog, míg a nőstények jóval kisebbek: hosszuk 97 centiméteres, testtömegük pedig 11-12 kilogramm. Ehhez 45-71 centiméteres, jellegzetesen megtört farok csatlakozik. A hímek tépőfogai is sokkal hosszabbak és hegyesebbek a nőstényekénél. Az alfajok között kisebb különbségek mutatkoznak a testméretben (a ''P. c. kindae'' alfaj jóval kisebb a többinél, a hímje akkora, mint a többi alfaj nőstényei), a farok alakjában (a ''P. c. cynocephalus'' farka élesen megtörik, a másik kettőé lágyan hajlik) és a szőrzet jellegében (a ''P. c. ibeanus'' szőrzete hullámos, a többié egyenes).
 
== Életmódja ==
45 737

szerkesztés