„Fehérvárcsurgó” változatai közötti eltérés

*Károlyi-kastély – [[1844]]-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával a [[Károlyi György]] építtette, [[Heinrich Koch]] bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal [[Ybl Miklós]] is részt vett.<br>A kastély egyemeletes [[klassziciszmus|klasszicista]] épület, [[középrizalit]]os, [[timpanon]]nal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 [[fióktorony|fióktornyocskával]], közöttük húzódó [[ballusztrád]]dal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.<br>A kastélyudvarban található franciakertet alakítottak ki. Az 1900-as évek második felében az épületet nevelőotthon céljára hasznosították, majd miután az épület alkalmatlan lett a lakhatásra, a gyermekekek a soponyai nevelőotthonba kerültek. Gróf Károlyi József unokája, György azonban alapítványt hozott létre, és folyamatos fejlesztések után megújult a tetőszerkezet, a park, a közműcserék megtörténtek. Újrafestették az épületet, mely mára kívül-belül megújult. A kastélyt hatalmas fákból álló parkerdő veszi körül. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.( A kastély parkja benyúlik egészen a lakóházakig, valamint a főutcáig, és ez sajátságos, szép képet ad a faluról). A kastély tagja az Európai Kulturális Központok Hálózatának. Fejtő Ferenc Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük műveit is.