„Francia Kiss Mihály” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „'''Francia Kiss Mihály''' (1887. november 22.Kecskemét- 1957. augusztus 13. Budapest) Rongyos Gárda parancsnok ==Szülei== Apja I. Francia Kiss Mihály a c...” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2009. augusztus 27., 23:35-kori változata
Francia Kiss Mihály (1887. november 22.Kecskemét- 1957. augusztus 13. Budapest) Rongyos Gárda parancsnok
Szülei
Apja I. Francia Kiss Mihály a család előnevét az ősei a franciák elleni harcokban elért helytállásért kapta.Édesanyja Vörösmarthy Júlianna a költő rokona.A család 300 éve a kecskeméti földeken gazdálkodott.Édesapja magas kitüntetéseket kapott a boszniai annexióban tanúsított hősies helytállásáért.
Katonai karrier
1908-tól a 38-as Mollinary ezredben szolgált,ahol is a Szerbia elleni csatákban szerez hírnevet,majd az orosz fronton is harcol,innen az olasz frontra küldték ahonnan a románok ellen küldik.Egészen 1919 áprilisáig harcol a Székely Hadosztályban.Ő maga egészen 1924-ig szolgál a Nemzeti Hadseregben felderítőként.Az I. világháborúban a 38-as ezredben 3 fivérét veszíti el.
Rongyos Gárda
Az 1919-es események idején azzal szerzett hírnevet,hogy egy áprilisi éjszakán beosont az italozó Vörös Gárdisták közé és onnan megszöktette az édesapját és Héjjas Iván testvérét Aurélt.Továbbá kimentette a kalocsai érsek két húgát is.1919 novemberétől a Héjjas-különítmény tagja. Később a Nyugat magyarországi felkelés idején 1920. augusztus 5.-én lerohanta Fürstenfeld katonai raktárát és onnan sok fegyvert zsákmányolt a 120 orgoványi és kecskeméti felkelővel.Több csatát is megnyert katonáival. A harcok elmúltával Bíróság elé állították-túlzott keménysége miatt-de a vádakat ejtették,Győrfi bíró kimondta, hogy erkölcsileg,katonailag tiszta,majd a bíró lejött a pulpitusról és kezett rázott vele.
Családja és a két háború közti időszak
Leszerelése után feleségül vette a kecskeméti Zombory Karolint akitől két leány gyermeke született:Karolina és Erzsébet.1938-ban Héjjas hívására részt vett a Felvidéki és a Kárpátaljai gerilla harcokban 26 társával egyetemben akiket sértetlenül haza vitt.Az erdélyi bevonulás után részt vett a rendfenntartásban,de a háborúban már a kora miatt nem vett részt.
Bujdosás és a kivégzése
Sok magyar katona a II. világháború után külföldre menekült,de Francia Kiss Mihály maradt az orgoványi pusztákon bujdosásban.Az izsáki plébános adott neki új iratokat innentől Kovács Józsefként élt.Bujdosásában osztozott két lánya is. Az 56-os forradalom után egy orgoványi csőszkunyhóban élt,ahol 57 márciusában egy razzia során elkapták és koholt vádak alapján bíróság elé állították majd augusztusban kivégezték.
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon