„Kerelőszentpáli csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Békés->Bekes
3. sor:
| kép =
| képfelirat =
| kontextus = [[BékésBekes-felkelés]]
| helyszín = [[Kerelőszentpál]], [[Maros vármegye]]
| dátum = [[1575]]. [[július 9.]]
11. sor:
| támadó = [[Fájl:Armoiries Hongrie ancien.svg|25px]]&nbsp;[[Magyar Királyság]]<br>[[Fájl:Napeshold.jpg|25px]]&nbsp;[[Székelyek]]
| védekező = [[Fájl:Erdely-cimer.jpg|25px]]&nbsp;[[Erdélyi Fejedelemség]]<br>[[Fájl:Ottoman Army1453-1798-1-.png|25px]]&nbsp;[[Oszmán Birodalom]]<br>[[Fájl:Havasalföld címere.PNG|25px]]&nbsp;[[Havasalföld]]
| parancsnok1 = [[BékésBekes Gáspár]]
| parancsnok2 = [[Báthory István]]
| haderő1 = 3000 fő
20. sor:
| egyéb =
}}
A '''kerelőszentpáli csata''' (szentpáli ütközet) [[1575]]. [[július 9.|július 9-én]] zajlott le [[Báthory István]] és [[BékésBekes Gáspár]] serege között. Az ütközet BékésBekes vereségével végződött.
 
==Előzményei==
[[1571]]-ben meghalt [[János Zsigmond]] erdélyi fejedelem. A török [[szultán]] Báthoryt, a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] császár viszont BékéstBekest kívánta fejedelemmé választatni. BékésBekes megbukott, fejedelemmé Báthory Istvánt választották. BékésBekes trónkövetelőként lépett fel Báthory ellen.
 
BékésBekes seregét jórészt Magyarországról toborozta. Előbb Székelyföldre vonult, ahol a közszékelyeket állította maga mellé és serege rövidesen 3000 főre emelkedett. Báthory a [[partium]]i csapatokkal, a szászokkal és a 800 fős aranyosszéki gyalogsággal állt szemben vele. A budai pasa is lovasságot rendelt ki neki, valamint havasalföldi lovasokat is kapott segétségül.
 
A csatát megelőző napon [[Székely Mózes]], későbbi erdélyi fejedelem, aki Báthory seregében harcolt [[Radnót]] közelében kardját a szájában tartva átúszott a Maroson és párviadalba bocsátkozott az ellenség egyik vitézével, akit leterített, majd egy másikkal végzett. Bátorsága révén sikerült megrémítenie több BékésBekes oldalán harcolót, ezért a hősiességért Báthory meg is jutalmazta.
 
==A csata==
[[1575]]. [[július 9.|július 9-én]], egy verőfényes szombati napon, a [[Maros]] völgyében vívták meg a döntő ütközetet a fejedelem és a trónkövetelő seregei.
BékésBekes serege a mostani vasút vonala mellett emelkedő magaslaton foglalt erős állást, míg a mocsaras, lapályos területen Báthory serege sorakozott fel.
Báthory jobbra vezényelte csapatát, hogy BékésBekes seregét a [[Búzásbesenyő|besenyői]] völgyön át bekerítse. BékésBekes, hogy ezt megakadályozza, feladta az elfoglalt magaslatot, és seregével az Alárdi Ferenc birtokában lévő [[Kerelőszentpál|szentpáli]] várkastély felé vonult vissza.
A csata 10 órától késő estig tartott és BékésBekes serege teljes szétverésével végződött.
BékésBekes seregének egy része a várkastélyba menekült, őket elfogták. Közöttük volt [[Balassi Bálint]] költő is. BékésBekes a [[Mezőség]] felé menekült serege maradványaival, őket azonban kolozsvári lakosok (nemesek és kézművesek) koncolták föl.
 
==Következményei==