„Mejdúmi piramis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 4 referencia összevonva. (Hibakód: 81) |
a Bot: 7 helyen az írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
||
18. sor:
== Az építtető személye ==
Az építtető személyazonossága kérdéses. Általában [[Huni]]t jelölik meg a piramis tulajdonosaként és az építkezés megkezdőjeként,<ref>Forrás: Baines-Málek - ''Az ókori Egyiptom atlasza''</ref><ref>Forrás: Siliotti - ''Egyiptomi piramisok''</ref>
Huni személyéről lényegében csak szerencsés körülmények miatt tudunk bármit is, mert sem régészeti tárgyi leletanyag, sem lényeges feliratos emlékek nincsenek róla. Az egyetlen hozzá köthető szobortöredék is csak feltételes módban kapcsolható hozzá: ez egy vörösgránit szoborfej, amit a környéken találtak meg. [[Rainer Stadelmann]] véleménye szerint Sznofru az uralkodásának 15. esztendejében a mai [[Dahsúr]] környékére költözött, és ekkor utasította építészeit a mejdúmi piramis lépcsőközeinek kitöltésére, így a mejdúmi piramis Sznofru piramisépítési programjának egyszerre az első és utolsó darabja is.<ref name="auto_LVop19fAjl9nywaXJFgYew">Forrás: Lehner - ''Piramisok nagykönyve''</ref> Stadelmann a Sznofru által építtetett ''három'' piramisról ír.<ref>Forrás: Hawass (szerk) - ''A piramisok rejtett kincsei'', Stadelmann - ''A IV. dinasztia piramisai''</ref> Lehner és Verner is egyértelműen Sznofru piramisaként azonosítják.
28. sor:
[[Fájl:Meidoum-complexe.jpg|thumb|left|150px|A mejdúmi piramiskörzet térképe a feljáró úttal és rámpamaradvánnyal (a rámpamaradvány valójában csak a kerítésfalig követhető, az azon belüli rész feltételezés)]]
[[Fájl:médumi piramis.jpg|thumb|right|250px|A mai állapotot is feltüntető metszetrajz Huni piramisáról. '''1''': törmelékdomb a piramis körül, '''2''': a végleges körvonalak a lépcsők kitöltése után, '''3''': sírkamra a hozzá vezető folyosóval, '''4''': A ma is meglévő építmény]]
A mejdúmi piramist minden bizonnyal [[Sznofru]] fejezte be, bárki is legyen az építkezés megindítója. Az utókor is így emlékezett meg róla, [[Újbirodalom]] korabeli graffitik tanúsítják ezt a halotti templom falán: ''„Sznofru király gyönyörű temploma”''.<ref>Forrás: Clayton - ''A fáraók krónikája''</ref>
Eredetileg hétlépcsős klasszikus piramisnak indult. Ezt a fázis nevezik az egyiptológusok '''E1'''-nek. Az '''E2''' fázis a negyedik vagy ötödik lépcsőfok építése közben kezdődött, amikor nyolclépcsősre alakították. Az '''E2''' fázisban a piramis méretei: 144 méteres oldalhosszon 92 méteres magasság.
59. sor:
{{fő|Piramiskörzet}}
Látszólag nem tartozik a piramiskörzethez a kerítésfal északkeleti sarkához csatlakozó nagyméretű masztaba (17. számú), de egyes egyiptológusok véleménye szerint Hunit nem a piramisba, hanem ebbe a masztabába temették el, amelyben nagyméretű gránitszarkofágot találtak.<ref>Forrás: Clayton - ''Fáraók krónikája''</ref>
==== Halotti templom ====
65. sor:
Itt a halotti templom tulajdonképpen még csak egy részben fedett, zárt kápolna (többen ''keleti kápolna'' néven emlegetik), amely valószínűleg az elhunyt uralkodó halotti szertartásainak célját szolgálta, és közvetlenül csatlakozik a piramishoz. Mészkőkváderekből épült, 10 x 9 méter nagyságú, eredetileg körülbelül 2,7 méter magas. Egyetlen oltárt fogad magába. Nem messze tőle volt a feljáró út és a kerítésfal csatlakozása.
A keleti kápolna befejezetlen maradt, amire az udvarán felállított, de szöveget nem tartalmazó két darab, 4,2 méter magas sztélé utal.<ref name="auto_LVop19fAjl9nywaXJFgYew"/>
==== Völgytemplom és feljáró út ====
74. sor:
==== Mellékpiramis ====
[[Fájl:Meidoum-satellite.jpg|thumb|left|150px|A mejdúmi piramis mellékpiramisának szerkezete]]
A mellékpiramis valószínűleg teljesen elkészült,<ref name="auto_LVop19fAjl9nywaXJFgYew"/>
Az azonosítás azért nehéz, mert az egykor a kis piramis mellett álló két sztéléből mindössze egy töredék került elő, amelyen egy sólyom lábai vehetők ki.
| |||