„Auguste Mariette” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
== A Régészeti Hivatal élén ==
[[Fájl:Museu do Cairo.jpg|jobbra|300px|Kairó:Egyiptomi Múzeum]]
[[1857]]-ben Szaíd alkirály - Mariette hatására - megtiltotta az önkényes ásatásokat és a leletek külföldre szállítását. Az elkobzott, lefoglalt műkincsekből és Mariette saját leleteiből ''Bulak'' városban (ma [[Kairó]] része) múzeumot alapított.
1858. június 1-jén Szaid kinevezte Mariettet a Régészeti Hivatal igazgatójává. Az elkövetkező években az ásatások kiterjedtek egész Egyiptomra, sőt még azon is túlra. A feltárások őrült irama miatt az ásatásokat elég gyakran minden felügyelet nélkül hajtották végre, a munkában nemigen volt rendszer, a dokumentáció minősége pedig gyenge volt, sőt az elkészült iratok nagy része valószínűleg el is veszett, amikor Mariette bulaq-i házát az árvíz elmosta. Ellenségei „forgószél”-nek tartották Mariettet, aki „Egyiptom pusztulására tör”, helyzete azonban ekkor már támadhatatlan volt, mivel élvezte Szaid bizalmát, akit egyre csodálatosabb leletekkel kápráztatott el.
 
1858. június 1-jén SzaidSzaíd kinevezte Mariettet a Régészeti Hivatal igazgatójává. Az elkövetkező években az ásatások kiterjedtek egész Egyiptomra, sőt még azon is túlra. A feltárások őrült irama miatt az ásatásokat elég gyakran minden felügyelet nélkül hajtották végre, a munkában nemigen volt rendszer, a dokumentáció minősége pedig gyenge volt, sőt az elkészült iratok nagy része valószínűleg el is veszett, amikor Mariette bulaq-i házát az árvíz elmosta. Ellenségei „forgószél”-nek tartották Mariettet, aki „Egyiptom pusztulására tör”, helyzete azonban ekkor már támadhatatlan volt, mivel élvezte Szaid bizalmát, akit egyre csodálatosabb leletekkel kápráztatott el.
 
1858 és 1866 között Mariette körülbelül száz temetkezést fedezett fel [[Hatsepszut]] királynő [[Dejr el-Bahari]]-i temploma alatt, ahova Théba ősi istenének,[[Montu]]nak a papjait a [[harmadik átmeneti kor]] első kétszázötven évében temették. A múmiák közül többet az 1867. évi világkiállításra Párizsba vittek, ahol egyet III. Napóleon császár és [[Iszmail pasa]] jelenlétében bontottak ki.