„Kusita Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: hr:Kuš |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Sudan Meroe Pyramids 2001.JPG|jobbra|300px|bélyegkép|A meroéi királyi temető piramisai légifelvételről]]
A '''Kusita Királyság''' [[Núbia]] területén (a mai [[Szudán]] északi részén) fennálló [[ókor]]i királyság volt, amely az [[i. e. 9. század]] és a [[4. század]] között virágzott. Két nagy korszaka a [[napatai kor]] és a [[meroitikus kor]], amelyek Núbia két fontos városához, [[Napata|Napatához]], illetve [[Meroé]]hez kapcsolódnak.<ref>A két várost korábban a Kusita Királyság egymást követő fővárosainak tartották. Ez azonban ma már egy kb. 25 éve túlhaladott tudományos álláspontot tükröz.
A napatai korszakban Núbia, ahogy azt [[Török László (régész)|Török László]] számos cikkében részletesen kimutatta, több ókori államszervezethez hasonlóan nem egy központtal (főváros) rendelkezett, hanem több szakrális és világi központtal. Ilyen volt [[Kerma]] (Pnubs), [[Kawa]], Napata stb., amelyekben minden uralkodó trónralépésekor egyenként beiktatattak, és amelyekben királyi paloták is álltak. Napata, fontos szakrális központ volt, de Meroé is nagy jelentőséggel bírt már az i. e. 6.-5. században. Téves tehát az kép, hogy a központot a meroitikus korban délre helyezték volna át. A királyi temetkezések kerültek át ide (nem is véglegesen), egy új dinasztia trónralépésével Arkamaniqo király korában (Kr. e. 270 k.)</ref>
== Földrajza és természeti adottságok ==
36. sor:
Vitatott kérdés továbbá, hogy mennyire éltek tovább ebben az időben a nagy egyiptomi templomközpontok. A legújabb Dukki Gelben ([[Kerma|Kermában]]) folytatott ásatások <ref>[http://ccfkhartoum.net/fr/cofernce/book/fr.pdf] |C. Bonnet, Quarante ans de recherches archéologiques au Soudan. Les fouilles de Kerma-Doukki Gel. 11</ref> talán azt erősítik meg, hogy volt bizonyos kontinuitás.
Éles tudományos vita bontakozott ki ugyanakkor arról hogy az el-Kurruban temetőben feltárt fejedelmi sírdombok és piramisok, milyen hosszú ideig követhetők vissza az időben. T. Kendall szerint az el- Kurrui sírok legfeljebb a Kr. e. 10. századig <ref>Timothy Kendall, A Respinse to Laszlo Török's 'Long Chronology' of El Kurru. In S. Wenig, ed. Studien zum antiken Sudan: Akten der 7. Internationalen Tagung für meroitische Forschungen vom 14. Bis 19, September 1992 in Gosen/bei Berlin. Meroitica 15. Wiesbaden: 1996, 164-176 </ref> követhetők vissza, [[Török László (régész)|Török László]] szerint viszont 14 fejedelmi generációt azonosított [[Pianhi|Piye]]t megelőzően, és egészen a Kr. e. 1020-as évekig vezeti vissza a el-kurrui fejedelmek dinsztiáját.
=== A [[XXV. dinasztia]] (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656)) ===
| |||