Wikipédia

„Türelmi rendelet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
másolt?
Mic Jagger (vitalap | szerkesztései)
163 szerkesztés
6. sor:
A türelmi (latinosan: ''tolerancia'') rendelet a [[református]]ok, [[evangélikus]]ok és [[görögkeleti]]ek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és [[harang]] nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. 83000 magyarországi [[izraeliták|zsidó]] helyzetét is rendezték.
 
==Részlet a rendelkezésből==
Még a türelmi rendelet évében a császár a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápa]]i [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. [[II. József]] állammodelljében ugyanis az [[egyház]] pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „[[jozefinizmus|jozefinista]]” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserében a nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó [[szerzetes]]rendeket és mintegy 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta ([[szekularizáció]]s rendelet, [[1782]]. [[január 12.]]). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.
''Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározza, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi örökös tartományunkban bizonyos törvényekkel erősíti meg. Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő (...) fedezetük, (...) legyen szabad ugyanazon nem katolikus, vagyis ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a gürüg szertartású nem egyesülteknek'' [értsd: evangélikusoknak, reformátusoknak és görög-keletieknek] ''magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk - olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van - ne legyen; Ágostai és helvét hitvallásúak esküt ne legyenek kötelesek másként tenni, csak a szerint az esküforma szerint, amely vallásuk hitelveinek megfelel.''
 
Mindez kiváltotta a [[Pápai Állam]] rosszallását: [[VI. Pius pápa]] [[1782]]-ben maga utazott Bécsbe („fordított [[Canossa-járás]]”), de József nem változtatott politikáján. (Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]], hanem [[kézfogás]]sal üdvözölte.) [[1783]]-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett [[róma]]i látogatása során sem sikerült meggyőzni intézkedései visszavonásáról.
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Türelmi_rendelet”