„Deep Impact (űrszonda)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 2 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
a apró |
||
24. sor:
[[Fájl:Deep Impact HRI.jpeg|left|thumb|200px|Az üstökösmag a becsapódás pillanatában]]
A becsapódó lövedék volt az első ember alkotta szerkezet, amely elérte egy üstökös magját. Randy Wesson, a JPL munkatársa: „Két órával a becsapódás előtt a becsapódó
egység a saját navigációs eljárását használva döntötte el, hogy kell-e manővereznie ahhoz, hogy biztosan
{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/hungarian/news/story/2005/07/050704_deepimpact.shtml|title=Sikeres Deep Impact űrmisszió|date=2005-07-04|accessdate=2008-06-10}}
</ref> A becsapódás után a szondával még egy hónapig tartják a kapcsolatot, hogy az visszasugározhassa a Földre a mérési adatokat. A becsapódást figyelte a [[Rosetta (űrszonda)|Rosetta]] űrszonda, a [[Hubble űrtávcső]], a [[Európai Déli Obszervatórium]] (ESO), az [[XMM-Newton]] űrtávcső, a [[Chandra]] űrtávcső, a [[Spitzer űrtávcső]] és a [[SWAS]] (Submillimeter Wave Astronomy Satellite) műhold is. Az üstökös mélyebben fekvő anyagának megfigyelése azért fontos, mert a [[Naprendszer]] külső, hidegebb részében összeállt korai anyagát rejti magában, így megtudhatunk új dolgokat a Naprendszer távolabbi részének korai összetételéről.
| |||